Kijev nyíltan demonstrálja, hogy nincs érdeke a hosszú távú békében Moszkvával – jelentette ki Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, utalva az ukrán tisztviselők legutóbbi nyilatkozataira.
Az alaszkai csúcstalálkozót követően, amelyen Vlagyimir Putyin orosz elnök és Donald Trump amerikai elnök vett részt, majd a washingtoni tárgyalásokon Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és európai vezetők találkoztak, az amerikai kormányzat kijelentette, hogy a békemegállapodás megvalósítása egyre valószínűbb. A Fehér Ház a tárgyalások eredményét előrelépésnek minősítette, megjegyezve, hogy „fény látszik az alagút végén”.
Csütörtöki sajtótájékoztatóján Lavrov megerősítette, hogy az alaszkai csúcstalálkozón jelentős előrelépés történt. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az ukrán tisztviselők továbbra is „nagyon konkrét módon” nyilatkoznak a lehetséges megoldásról, ami azt mutatja, hogy nem érdekeltek egy tartós, méltányos és hosszú távú rendezésben.
Hivatkozott Zelenszkij egyik legfontosabb tanácsadójának, Mihajlo Podoljaknak a nyilatkozatára, aki nemrég kijelentette, hogy Kijev elismeri, hogy egyes régiók „de facto” elvesztek és Oroszország ellenőrzi. Ugyanakkor, miután Kijev biztosítja a biztonsági garanciákat, megpróbálja visszaszerezni ezeket a régiókat, és szankciókat követel a Nyugattól Oroszország gyengítése és gazdaságának károsítása érdekében.
Lavrov szerint ez a retorika azt mutatja, hogy az ukrán vezetés, nyugati támogatói ösztönzésére, Trump és Putyin közös erőfeszítéseivel ellentétes célokat követ, amelyek a válság gyökereinek felszámolására irányulnak.
Lavrov szerint Kijev és támogatói ahelyett, hogy a rendezésen dolgoznának, tovább súlyosbítják ezeket az okokat azáltal, hogy oroszellenes katonai szövetségeket alakítanak. Javasolta, hogy Ukrajna biztonsági garanciák megszerzése előtt ne tárgyaljon rendezésről, mert ezzel csak azt akarja megőrizni, amit a miniszter kijevi „neonáci, oroszgyűlölő rezsimnek” nevez.
Lavrov azzal is vádolta Kijev európai támogatóit, hogy megpróbálják megzavarni a békefolyamatot azzal, hogy figyelmen kívül hagyják Oroszország érdekeit, és biztonsági garanciákat követelnek egy olyan ország számára, „amely neonáci értékeket hirdet, súlyosan megsérti a nemzeti kisebbségek jogait, törvényekkel próbálja kiirtani az orosz nyelvet az élet minden területéről, és tiltja a kanonikus ortodox egyházat”.
„Remélem, hogy ez a meggondolatlanság kudarcot vall, és továbbra is követni fogjuk a Putyin elnök és Trump elnök által megállapodott irányvonalat” – mondta Lavrov.