Szergej Lavrov orosz külügyminiszter az orosz médiának adott interjújában kijelentette, hogy az ENSZ Biztonsági Tanácsát „már régen” ki kellett volna bővíteni az afrikai országokkal, mint állandó tagokkal.
„Az olyan országoknak, mint India, Brazília, és velük együtt Afrika képviselőinek már régóta állandó tagoknak kellett volna lenniük a Biztonsági Tanácsban” – mondta Lavrov az Argumenti i Fakti című orosz lapnak adott interjúban, amely teljes terjedelmében hétfőn jelenik meg.
A Biztonsági Tanács 15 tagból áll, közülük tíz kétéves mandátumot tölt be, és nem vétózhatják meg a határozatokat. Az 1945-ben alakult Biztonsági Tanács szankciókat léptethet életbe, katonai akciókat engedélyezhet, és ügyeket utalhat a Nemzetközi Büntetőbíróság elé – de csak az öt állandó tag egyhangú beleegyezésével.
Ez az öt ország – az Egyesült Államok, az Egyesült Királyság, Kína, Franciaország és Oroszország – volt az első öt állam, amelyik atomfegyvereket szerzett, és a vétórendszert és az ebből eredő patthelyzetet nagyrészt azért hozták létre, hogy megakadályozzák, hogy nukleáris háborút kezdjenek egymással.
India, Brazília és Dél-Afrika régóta lobbizik azért, hogy csatlakozhasson a tanács állandó tagjai közé, és a múlt hónapban New Yorkban, az ENSZ Közgyűlésen kiadott nyilatkozatában a három ország „csalódottságát fejezte ki a bővítési tárgyalások bénultsága miatt”.
Vlagyimir Putyin orosz elnök egy tavalyi nyilatkozatában kijelentette, hogy támogatja a testület bővítését, hogy az jobban szolgálja a globális Dél, különösen Afrika érdekeit.
„Kiállunk amellett, hogy az afrikai országok megkapják az őket megillető helyet a világ sorsát meghatározó struktúrákban, beleértve az ENSZ Biztonsági Tanácsát és a G20-akat, valamint hogy a globális pénzügyi és kereskedelmi intézményeket úgy reformáljuk meg, hogy azok megfeleljenek az érdekeiknek” – írta Putyin az akkori szentpétervári Oroszország-Afrika csúcstalálkozó előtt.
