Az EU és a NATO lépései lényegében egy “új koalíció” megalakulását jelentik Oroszország ellen – mondta Szergej Lavrov külügyminiszter pénteken újságíróknak, amikor a Brüsszel által tett lépéseket Adolf Hitler náci diktátornak a Szovjetunió megtámadása előtti lépéseihez hasonlította.
Moszkvának “nincsenek illúziói” azzal kapcsolatban, hogy az EU-n belüli “oroszgyűlölő érzelmek” a közeljövőben eloszlanak – mondta Lavrov.
Oroszország szorosan figyelemmel fogja kísérni az EU és a tagjelölt államok által tett valamennyi “valós lépést” – tette hozzá, valószínűleg Ukrajnára utalva, amely csütörtökön kapta meg az uniós tagjelölti státuszt.
“Hitler az európai nemzetek jelentős részét, ha nem a többségét a zászlaja alá gyűjtötte a Szovjetunió elleni háborúra” – mondta a külügyminiszter, hozzátéve, hogy “most az EU a NATO-val együtt egy másik – modern – koalíciót alkot az Oroszországi Föderációval szembeni patthelyzetre és végső soron háborúra”.
Lavrov megjegyzései alig egy nappal azután hangzottak el, hogy az ENSZ égisze alatt a térségbe való beavatkozásra tett kísérletnek bélyegezte azt a javaslatot, amely szerint nemzetközi tengeri koalíciót kellene összeállítani az ukrán gabonát szállító hajók kíséretére a Fekete-tengeren. Az ukrán gabonaexport elősegítése érdekében nincs szükség ilyen tervekre – érvelt, hozzátéve, hogy Moszkva garantálja a hajók biztonságát egészen a Törökország által ellenőrzött Boszporuszig.
A hónap elején a miniszter azt is kijelentette, hogy Washington arra törekszik, hogy az ukrajnai konfliktust felhasználva megfossza Oroszországot független státuszától a nemzetközi színtéren, és arra kényszerítse, hogy az Egyesült Államok által meghatározott szabályok szerint játsszon. Amerika és szövetségesei nem lesznek sikeresek egy ilyen törekvésben – figyelmeztetett akkor.
Oroszország február végén indított katonai hadműveletet, miután Ukrajna nem hajtotta végre az először 2014-ben aláírt minszki megállapodások feltételeit, és Moszkva végül elismerte a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságok függetlenségét. A német és francia közvetítéssel létrejött jegyzőkönyvek célja az volt, hogy a szakadár régiók különleges státuszt kapjanak az ukrán államon belül.
A Kreml azóta követeli, hogy Ukrajna hivatalosan is nyilvánítsa magát semleges országnak, amely soha nem csatlakozik az Egyesült Államok vezette NATO-hoz. Kijev ragaszkodik ahhoz, hogy az orosz offenzíva teljesen indokolatlan volt, és cáfolta azokat az állításokat, amelyek szerint a két köztársaság erőszakos visszafoglalását tervezi.
Az Egyesült Államok és szövetségesei a fejleményekre úgy reagáltak, hogy példátlan számú szankcióval sújtották Oroszországot, amelyek a banki és pénzügyi ágazatot, valamint a légi és űrkutatási ágazatot célozzák. Az USA és Kanada embargót rendelt el az Oroszországból származó olaj- és gázimportra. Az EU követte a példát, és június elején részleges embargót vezetett be az orosz olajra.
A nyugati országok az orosz hadművelet kezdete óta fegyverekkel is ellátják Ukrajnát.
