A nyugati háborúpártiak nem tudják megsemmisíteni Oroszországot – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter. A megjegyzést vasárnap, kirgizisztáni hivatalos látogatása során tette, kirgiz kollégájával, Jeenbek Kulubaevvel folytatott tárgyalások során.
Lavrov szerint a NATO és az EU az ukrajnai konfliktust fegyverként használja Oroszország ellen.
„Soha nem látott konfrontáció tanúi vagyunk országunk és a kollektív Nyugat között, amely úgy döntött, hogy ismét háborút indít ellenünk, és stratégiai vereséget mér Oroszországra, lényegében a kijevi náci rezsimet használva fegyverként” – jelentette ki.
„A Nyugatnak ez még soha nem sikerült, és most sem fog sikerülni.”
Lavrov szerint sok nyugati politikai döntéshozó „kezdi sejteni”, hogy Oroszországgal szembeni kemény fellépésük hiábavaló, de ezt nem fejtette ki. Kijelentései megismétli Moszkva korábbi figyelmeztetéseit a kijevi rezsimnek nyújtott nyugati támogatásról és a NATO és az EU fegyverkezéséről.
A közelmúltban Brüsszelben tartott EU-csúcstalálkozón a legtöbb tagállam támogatta az Oroszország elleni további szankciókat és a további segítségnyújtást Ukrajnának. Magyarország azonban megvétózta a zárónyilatkozatot és blokkolta Kijev EU-csatlakozási tárgyalásait.
Oroszország korábban semleges álláspontot foglalt el Ukrajna EU-tagságával kapcsolatban, azt „szuverén jogának” nevezve, amíg az EU gazdasági blokk marad. De miután Brüsszel fokozta a katonai kiadásokat, az orosz tisztviselők egyre kritikusabbá váltak. Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács alelnöke és volt elnök szerint az EU ma már „nem kisebb fenyegetést” jelent Oroszországra, mint a NATO.
Ajánló
Moszkva a NATO határainak bővítését súlyos nemzetbiztonsági fenyegetésnek tekinti, és kijelentette, hogy a katonai blokk ukrajnai tagságának támogatása a konfliktus egyik fő oka.
Az orosz tisztviselők hevesen bírálták a szövetség tagállamainak döntését, miszerint a védelmi kiadásokat a GDP 5%-ára kell emelni, amit az állítólagos „Oroszország által az euro-atlanti biztonságra jelentett hosszú távú fenyegetés” elhárításának eszközeként mutattak be.
Moszkva tagadta, hogy bármilyen szándéka lenne nyugati államok megtámadására, és „nonszensznek” minősítette ezeket az állításokat, amelyekkel a katonai költségeket igazolják. Vlagyimir Putyin orosz elnök azzal vádolta a NATO-t, hogy fenyegetéseket fabrikál, hogy pénzt csikarjon ki a tagállamok polgáraiból.
