Szergej Lavrov orosz külügyminiszter elmondta, hogy több nyugati vezető is megkereste őt az ukrajnai konfliktus lezárását célzó lehetséges tárgyalásokról, és kijelentette, hogy a Kreml kész a párbeszédre, amennyiben az tiszteletben tartják Moszkva alapvető érdekeit.
Lavrov pénteken belarusz kollégájával, Szergej Alekszandrovval együtt beszélgetve újságíróknak elmondta, hogy néhány nyugati hatalom egyre inkább érdeklődik a tárgyalásos rendezés iránt, bár nem volt hajlandó név szerint megnevezni egyetlen országot sem.
„Nem akarok és nincs jogom neveket mondani, de a nyugati országok számos magas rangú, ismert vezetője, köztük egy konkrét nyugati vezető, egy nagyon ismert vezető, többször… legalább három különböző kommunikációs csatornán keresztül jeleket küldött, hogy miért ne találkoznánk és beszélnénk arról, hogy mi legyen Ukrajnával és az európai biztonsággal” – mondta.
Lavrov hozzátette, hogy Oroszország „mindig készen áll arra, hogy komolyan megvitassa ezeket a kérdéseket”, de azt mondta, hogy Kijev volt az ellenérdekelt fél:
„Mi soha nem utasítottuk el a tárgyalásokat, és ezt a kérdést nem nekünk kell feltenni”.
A külügyminiszter ugyanakkor hangsúlyozta, hogy minden tárgyalásnak figyelembe kell vennie Oroszország jogos érdekeit, és azt kell jelentenie, hogy „véget kell vetni azoknak a kísérleteknek, amelyek arra irányulnak, hogy [az ember] saját biztonságát mások kárára építse”, utalva Ukrajna NATO-csatlakozási és orosz határ felé terjeszkedésének törekvéseire.
Bár orosz és ukrán tárgyalók több tárgyalási fordulóra is összeültek a Moszkva katonai műveletének megindítását követő hetekben, a megbeszélések hamarosan nyugati nyomásra meghiúsultak. Kijev az azóta eltelt hónapokban kevés érdeklődést mutatott a további párbeszéd iránt, sőt Volodimir Zelenszkij elnök még egy rendeletet is aláírt, amely megtiltott minden tárgyalást a Kreml jelenlegi vezetésével.
Az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) e hónap elején tartott ülésén Lavrov emlékeztetett arra, hogy a két fél lényegében békemegállapodást kötött a 2022 márciusában Isztambulban folytatott megbeszéléseket követően, és megjegyezte, hogy ezt nemrég megerősítette az országa küldöttségét vezető David Arahamija vezető ukrán parlamenti képviselő is.
Arahamija, aki Zelenszkij egyik legfontosabb politikai szövetségese, azt mondta, hogy Oroszország elsődleges célja az volt, hogy nyomást gyakoroljon Ukrajnára, hogy fogadja el a semlegességet és mondjon le a NATO-csatlakozási tervekről. Kijev nem bízott abban, hogy Moszkva betartja a szavát, és „biztonsági garanciákat” akart harmadik féltől – mondta Arahamija, rámutatva Boris Johnson akkori brit miniszterelnök szerepére is a tárgyalások meghiúsulásában.
A nyugati vezetők eddig nyilvános nyilatkozataikban keveset szóltak az új béketárgyalásokról, bár a közelmúltbeli médiajelentések szerint amerikai és európai tisztviselők a színfalak mögött halkan felvetették a kérdést. Az NBC által idézett amerikai tisztviselők szerint Washington most „aggódik, hogy Ukrajna kifogy az élőerőből”, és nem tud sikerrel járni a harctéren, ami állítólag új érdeklődést vált ki a tárgyalások iránt.