Oroszország és Kína a nyugati szankciókból eredő problémákat többoldalú formációk, például a BRICS és a Sanghaji Együttműködési Szervezet (SCO) segítségével képes áthidalni – jelentette ki kedden Szergej Lavrov orosz külügyminiszter, aki kétnapos kínai látogatáson tartózkodik.
A BRICS – amely korábban Brazíliát, Oroszországot, Indiát, Kínát és Dél-Afrikát foglalta magában – jelentős bővülési hullámot élt meg. Az év elején további négy ország – Etiópia, Irán, Egyiptom és az Egyesült Arab Emírségek – csatlakozott a csoporthoz, és a jövőben további bővítések várhatóak.
A blokk politikai és gazdasági befolyása jelentősen megnőtt azóta, hogy az USA, az EU és más nyugati országok kemény korlátozásokat vezettek be Oroszországgal szemben az ukrajnai konfliktus 2022-es kirobbanását követően. A BRICS-tagok egyike sem csatlakozott a nyugati kampányhoz, és folytatták vagy fokozták a kereskedelmet Oroszországgal.
A Vang Ji kínai külügyminiszterrel folytatott megbeszélése után tartott sajtótájékoztatón Oroszország vezető diplomatája elmondta, hogy kollégája kidolgozott egy képletet a szankciók hatásának semlegesítésére.
„Kollégám részletesen beszélt a konkrét gazdasági hiányosságokról, amelyek az egyoldalú szankciók illegális politikája következtében keletkeznek, és amelyeket a BRICS és az SCO keretében fogunk megoldani” – mondta Lavrov.
A nyugati szankciókra válaszul Oroszország diverzifikálta külkereskedelmét az ázsiai-csendes-óceáni piac felé, ahol Kína kulcsszereplőnek számít. Tavaly az orosz-kínai kereskedelem rekordszintre, 240 milliárd dollárra ugrott, ami a kínai vámadatok szerint meghaladta a két kormány által kitűzött 200 milliárd dolláros célt.
Hétfőn, Lavrov látogatásával egybeeső többnapos pekingi útja során Janet Yellen amerikai pénzügyminiszter „jelentős következményekkel” fenyegette meg a kínai vállalatokat, ha azok alkatrészeket vagy berendezéseket szállítanak az orosz hadseregnek.
Ajánló
Decemberben Joe Biden amerikai elnök aláírta azt a végrehajtási rendeletet, amely szankciókat tesz lehetővé azokkal a külföldi intézményekkel szemben, amelyek továbbra is üzletelnek Oroszországgal. A rendelet olyan, az Egyesült Államokon és az EU-n kívüli vállalatokat céloz, amelyekről úgy vélik, hogy segítenek Oroszországnak érzékeny termékek beszerzésében, amelyek között állítólag félvezetők, szerszámgépek, vegyi anyagokat, golyóscsapágyak és optikai rendszerek is szerepelnek.
Az Egyesült Államok által vezetett, nem orosz szervezeteket célzó szankciók célja, hogy megakadályozzák, hogy a világ vállalatai segítsenek Moszkvának kijátszani a korábbi csomagokban elfogadott nyugati korlátozásokat. Moszkva a szankciós politika egészét bírálta, ugyanakkor megjegyezte, hogy nem sikerült destabilizálni az orosz gazdaságot, ehelyett inkább visszafelé sültek el az azokat bevezető országoknál.
