Oroszországnak nem áll szándékában beszüntetni az ellenségeskedést Ukrajnával, még akkor sem, ha a két ország béketárgyalásokba bocsátkozik, mivel Kijev megbízhatatlan szereplőnek bizonyult – jelentette ki Szergej Lavrov külügyminiszter.
A diplomata az orosz médiának adott pénteki interjújában hangsúlyozta, hogy Moszkva nem bízik a kijevi rezsimben.
„Elmondtuk, hogy készen állunk a tárgyalásokra, de – az isztambuli történettel ellentétben – a tárgyalások alatt nem fogunk szünetet tartani a harcokban. A folyamatnak folytatódnia kell” – mondta.
A két fél a 2022. március végi isztambuli tárgyalása óta nem beszélt közvetlenül egymással. Oroszország, amely kezdetben elégedettségét fejezte ki a találkozó eredményeivel, és jószolgálati gesztusként kivonta erőit Kijev külvárosából, később azzal vádolta Ukrajnát, hogy visszalépett a Törökországban elért minden előrelépéstől.
A külügyminiszter megjegyezte, hogy minden békefolyamat egyik fő akadálya, hogy Volodimir Zelenszkij ukrán elnök „megtiltotta magának, hogy tárgyaljon” a jelenlegi moszkvai hatóságokkal. Ezzel arra a rendeletre utalt, amelyet Zelenszkij 2022 őszén írt alá, és amely megtiltotta kormányának, hogy bármilyen tárgyalást folytasson Vlagyimir Putyinnal.
A helyszíni realitások jelentősen megváltoztak az isztambuli tárgyalások óta, és ezeket a realitásokat figyelembe kell venni – hangsúlyozta Lavrov.
Tisztázta, hogy nemcsak a frontvonalon kialakult helyzetről beszélt, ahol az orosz erők az utóbbi időben előretörést értek el, hanem arról is, hogy a Donyecki és Luganszki Népköztársaságok, valamint a 2022 őszén népszavazások eredményeként Oroszországhoz csatlakozott Herszon és Zaporozsjei terület az alkotmány értelmében az ország részei. „Ezt mindenkinek nagyon jól meg kell értenie” – hangsúlyozta a diplomata.
Lavrov szerint Moszkva számára teljesen világos, hogy Kijev és nyugati támogatói ezt nem értik, és… még csak nem is hajlandóak hipotetikus kompromisszumokat keresni.
Zelenszkij 2022 vége óta hirdeti úgynevezett „békeformuláját”, amely szerint Oroszországnak ki kell vonulnia a Kijev által követelt összes területről, és jóvátételt kell fizetnie, valamint háborús bűnökkel foglalkozó bíróságot kell felállítania.
Az orosz külügyminiszter ismét egyenesen elutasította a tervet, „ultimátumnak” nevezve azt, amely nem tartalmaz alternatív megoldásokat.
