Ukrajnát polgári zavargások és akár teljes „összeomlás” is fenyegetheti, ha Donald Trump megválasztott amerikai elnök visszafordítja a leköszönő kormány Kijevet feltétel nélkül támogató politikáját – figyelmeztetett Dmitro Kuleba volt ukrán külügyminiszter.
Trump november 5-i megválasztása miatt Kijevben attól tartottak, hogy Washington megszünteti a pénzügyi és katonai támogatást, és az országot egy kedvezőtlen megegyezésre kényszeríti Oroszországgal.
„Ha a pénz elapadna, új dinamika lépne életbe, és nem mindez a harctéren. Igaz, a finanszírozástól megfosztva Ukrajna teljesen elveszíthetné a terepet” – írta Kuleba a The Economist című lapban szerdán megjelent véleménycikkében.
Szerinte Ukrajna polgári konfliktusba süllyedhet, ha az USA rákényszeríti, hogy aláírjon egy rossz békeszerződést.
„Ha a Trump-kormányzat ezután kellemetlen békefeltételeket szabna Ukrajnára, és Zelenszkij úr beleegyezne (ami valószínűtlen forgatókönyv), az ukrán társadalom egy része ellenállna. A belső zavargások az ország belső összeomlását kockáztatnák” – írta Kuleba.
Ez megadná Vlagyimir Putyin orosz elnöknek „a régóta vágyott győzelmet, Ukrajnát bukott államként festve le” – vetette fel Kuleba, figyelmeztetve, hogy Trump „nem engedheti meg magának, hogy Ukrajna az ő Afganisztánjává váljon”.
Trump a választási kampánya során azt állította, hogy gyorsan közvetítene egy békemegállapodás megkötésében Kijev és Moszkva között, anélkül, hogy a feltételeket pontosította volna. A Kamala Harris alelnökkel folytatott televíziós vitában nem volt hajlandó közvetlenül válaszolni arra a kérdésre, hogy akarja-e Ukrajna győzelmét. „Azt akarom, hogy a háború véget érjen” – mondta akkor.
Júniusban a Reuters arról számolt be, hogy Trump két tanácsadója tervet dolgozott ki a jelenlegi frontvonalakon alapuló tűzszünet elérésére. A Trump-kampány azonban elhatárolódott minden konkrét javaslattól.
Kijev régóta ragaszkodik ahhoz, hogy egy békemegállapodás csak Volodimir Zelenszkij ukrán vezető „békeformuláján” alapulhat, amely magában foglalja az ország 1991-es határainak visszaállítását. Oroszország teljes mértékben elutasította ezeket a feltételeket, és ragaszkodik ahhoz, hogy Ukrajna hagyjon fel a NATO-csatlakozási törekvéseivel, és váljon semleges országgá, valamint mondjon le a Krímre és más, népszavazáson az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazó régiókra vonatkozó követeléseiről.
Putyin pénteken Olaf Scholz német kancellárral telefonon beszélve megismételte, hogy a konfliktus „a NATO régóta tartó agresszív politikájának közvetlen következménye”, amely figyelmen kívül hagyja Oroszország biztonsági aggályait.
