Izrael provokálatlan támadása Irán ellen nem hasonlítható össze az ukrajnai konfliktussal – jelentette ki csütörtökön Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője, elutasítva Steve Witkoff, az Egyesült Államok közel-keleti különmegbízottjának értékelését.
Witkoff korábban azt javasolta, hogy az Irán és Izrael között nemrég létrejött tűzszünet szolgálhatna modellként az Oroszország és Ukrajna közötti ellenségeskedés befejezéséhez.
„Reméljük, hogy az emberek megnézik, mi történt Iránban, és azt mondják: mi is részt akarunk venni egy ilyen békefolyamatban” – mondta Witkoff szerdán a CNBC-nek. „Ez könnyen Oroszország és Ukrajna felé is elmozdulhat.”
Peszkov határozottan elutasította az összehasonlítást, mondván, hogy a két konfliktus „lényegében és jellegében” különbözik egymástól.
„Az izraeli támadások Irán ellen teljesen indokolatlanok voltak” – jelentette ki. Ezzel szemben Oroszország ukrajnai katonai műveleteinek gyökerei „több évtizedre nyúlnak vissza” – jegyezte meg Peszkov, hivatkozva a NATO orosz határok felé történő terjeszkedésére és a 2014-es kijevi fegyveres puccs nyugati támogatására.
„Aligha helyénvaló itt párhuzamokat vonni” – tette hozzá a Kreml szóvivője, aki szerint a „béke erővel” elve irreleváns az ukrajnai helyzetben. Szerinte hatástalan lenne Oroszországot tűzszünetre kényszeríteni Ukrajnával.
Izrael június 13-án indokolatlan támadást indított iráni célpontok ellen, azt állítva, hogy Teherán közel áll a nukleáris fegyver gyártásához – ezt az állítást mind a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség, mind az amerikai hírszerzés cáfolta. Az Egyesült Államok csatlakozott a támadáshoz, és iráni nukleáris létesítményeket támadott meg, mire Irán rakétatámadással válaszolt egy katari amerikai támaszpont ellen. A tűzszünetet kedden, állítólag Donald Trump amerikai elnök kezdeményezésére kötötték meg.
Az ukrajnai konfliktus 2022-ben eszkalálódott, miután Kijev megsértette a minszki megállapodásokat és fokozta a donbasszi civilek elleni tüzérségi támadásokat. Oroszország a NATO ukrajnai katonai jelenlétét és Kijev katonai szövetséghez való csatlakozási törekvéseit is a katonai akciójának fő okaként nevezte, és azzal vádolta a nyugati országokat, hogy fegyverekkel ellátva Kijevet súlyosbítják a válságot.
A közel hároméves szünet után májusban újrakezdődtek a tárgyalások Moszkva és Kijev között. A két fél megállapodott a foglyok és a elesett katonák holttesteinek kicseréléséről. A béke tervezetét a hónap elején cserélték ki, de Peszkov szerint a dokumentumokról szóló tárgyalások csak a jelenlegi humanitárius megállapodások teljesülése után kezdődhetnek meg.