Moszkvát aggasztja az újabb amerikai szankciók lehetősége, bevezetésük esetén a kölcsönösség elve alapján fog eljárni – jelentette ki Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője hétfőn Moszkvában.
„Ha Oroszország ellen korlátozásokat léptetnek életbe, akkor azok természetesen nem maradhatnak megfelelő válasz nélkül” – mondta, hozzátéve, hogy az ellenintézkedések mibenlétét Vlagyimir Putyin elnök fogja meghatározni.
Szavai szerint Moszkva nem szeretné, ha az amúgy is „siralmas állapotú” kétoldalú kapcsolatokat „nagy és talán elviselhetetlen kockázatok és veszélyek” fenyegessék. Emlékeztetett arra, hogy Putyin jogellenesnek tartja az Oroszország elleni szankciókat, és azok visszavonásáról Moszkva nem kíván tárgyalni.
Washingtonban a kormányzatnak január végéig kell a kongresszus elé terjesztenie jelentését a Kremlhez közeli politikai szereplőkről és oligarchákról, akiknek szerepük volt az Oroszország szomszédjai elleni katonai fellépésben, valamint az emberi jogok megsértésében. Ellenük a várakozások szerint Washington szankciókat fog bevezetni, talán még a március 18-ra kitűzött orosz elnökválasztás előtt.
Peszkov elmondta: Moszkva negatívan értékeli, hogy az Egyesült Államok egyebek között Javelin típusú tankelhárító eszközöket szándékozik szállítani Ukrajnának, mert azokat a szélsőséges nacionalisták „újabb provokatív és agresszív lépésekre” használhatják fel a Donyec-medence „köztársaságai” ellen. A szóvivő szerint az orosz vezetés nem hozott döntést arról hogy védelmi eszközöket szállítson a felkelőknek.
Kijev és a nyugati országok szerint Oroszország fegyverrel, hadianyaggal és katonákkal támogatja a függetlenségüket egyoldalúan kikiáltó „köztársaságokat”. Moszkva nem tartja magát a konfliktus részesének, tagadja a fegyverszállítást és azt állítja, hogy a harcokban orosz oldalról önkéntesek vesznek részt.
Az ukrán kormányerők és a felkelők között készülő, a tervek szerint szerdán megvalósuló fogolycsere részleteit Peszkov nem kívánta kommentálni, az ügy kényességére hivatkozva.
Peszkov méltatta, hogy peren kívüli megállapodás jött létre a Rosznyefty állami többségű olajvállalat és a Szisztyema magánholding – a Basnyefty korábbi tulajdonosa – között, és kifejezte reményét, hogy azt zökkenőmentesen végrehajtják. Az egyezség értelmében a Szisztyema március végéig 100 milliárd rubelt (mintegy 450 milliárd forintot) fizet ki a Basnyeftynek a másik peres fél által nehezményezett eszközkivonás ellensúlyozására. A szóvivő elismerte, hogy Putyin elnöknek szerepe volt a kiegyezésben. MTI
