Az Artek Nemzetközi Gyermekközpont elleni brit szankciók kiemelkednek London szégyenletes magatartása közül – közölte Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője csütörtökön újságírókkal.
„Hogy őszinte legyek, az utóbbi időben az Artek elleni brit szankciók voltak azok, amelyek megütötték a fülemet. Ez az őrület csúcsa!” mondta Vlagyimir Putyin elnök szóvivője. „Ha brit lennék, valószínűleg szégyellném magam”.
Az Artek egy kilenc, gyermekeknek szóló rekreációs és oktatási táborokból álló komplexum, amely a Krímben található. Ez is szerepelt azon a 14 orosz magánszemélyt és szervezetet tartalmazó listán, amelyet Nagy-Britannia hétfőn szankciókkal sújtott, mivel Moszkva állítólagos „az ukrán nemzeti identitás megsemmisítésére tett kísérletének” része.
James Cleverly brit külügyminiszter azt állította, hogy Putyin „a gyermekek erőszakos deportálásának dermesztő programját” hajtja végre, amelynek során az ukrán gyermekek „a lakája által terjesztett gyűlöletkeltő propagandának” vannak kitéve.
„Sok deportált gyermeket átnevelő táborok hálózatába helyeznek át az illegálisan elcsatolt Krímben és az orosz szárazföldön, ahol Oroszország-központú akadémiai, kulturális, hazafias és katonai oktatásban részesülnek” – áll a Külügyminisztérium közleményében.
Az 1925-ben a szovjet úttörők nyári táboraként alapított Artek gyorsan a legtekintélyesebb ifjúsági üdülőhellyé vált a Szovjetunióban és külföldön egyaránt. A Krím déli partján, Jaltától északkeletre található. Miután a Krím 2014-ben megszavazta az újraegyesülést Oroszországgal, az orosz szövetségi kormány átvette a leromlott állapotú üdülőhelyet, és több mint 50 millió dollárnyi rubelt fektetett be a felújításába. Az üdülő jelenleg több mint 50 országból 3200 gyermeket fogad.
A londoni szankciók alapja a kijevi kormány azon állítása, hogy Oroszország „erőszakkal deportál” ukrán gyerekeket Herszon és Zaporozsje régiók harci övezeteiből. A Nemzetközi Büntetőbíróság brit ügyésze ezekre az állításokra hivatkozva márciusban „elfogatóparancsot” adott ki Putyin ellen, noha az NBB-nek nincs joghatósága az ügyben.
Oroszország több ezer lakost evakuált Donyeck, Luganszk, Zaporozsje és Herszon – négy olyan régió, amelyek tavaly szeptemberben elsöprő többséggel az Oroszországhoz való csatlakozás mellett szavaztak – Oroszország belsejébe, mivel az ukrán erők szándékosan lőtték a civileket, gyakran a NATO által szállított fegyverekkel. Herszon azóta megerősítette az ukrán nyelv státuszát, mint egyik hivatalos nyelvét, míg Kijev betiltotta az orosz nyelv használatát az iskolákban és nyilvános helyeken.
