A kínai hadsereg elítélte a kanadai és ausztrál hadihajók áthaladását a Tajvani-szoroson, provokációnak nevezve azt.
Kína az 1949-es kínai polgárháború után visszavonuló nacionalista erők által önállóan kormányzott Tajvant az „egy Kína” elv alapján saját területének tekinti.
A szorosra is saját területként tart igényt. Bár sem Kanada, sem Ausztrália nem ismeri el hivatalosan Tajvant szuverén államként, sok ország, köztük az Egyesült Államok, Kanada, az Egyesült Királyság, Franciaország és Ausztrália a szorost nemzetközi csatornának tekinti, és rendszeresen áthalad rajta.
A kanadai HMCS Ville de Quebec fregatt és az ausztrál HMAS Brisbane romboló szombat kora reggel hajózott be a szorosba, egy nappal azután, hogy Peking mindkét országot azzal vádolta, hogy katonai gyakorlatokkal fokozzák a feszültséget a Dél-kínai-tengeren.
Kína közölte, hogy erői nyomon követték és figyelmeztették a hajókat, és a műveletet „bajkeverésnek és provokációnak” minősítette.
„A kanadaiak és az ausztrálok cselekedetei rossz jelzéseket küldenek és növelik a biztonsági kockázatokat” – közölte vasárnap a Népi Felszabadító Hadsereg Keleti Parancsnoksága.
Az ausztrál védelmi minisztérium szóvivője szerint a Brisbane szeptember 6-tól 7-ig „rutinszerű átkelést” hajtott végre a kanadai hajóval. „Az ausztrál hajók és repülőgépek továbbra is gyakorolják a navigációs szabadságot és betartják a nemzetközi jogot, különösen az ENSZ tengerjogi egyezményét” – tette hozzá a szóvivő.
A kanadai közös műveleti parancsnokság nem volt hajlandó kommentálni az átutazást, mondván, hogy a Ville de Quebec a kanadai Indo-Pacific misszió, az Operation Horizon keretében vett részt, amelynek célja a „béke és stabilitás” előmozdítása.
A héten a fregatt csatlakozott ahhoz a hadgyakorlathoz is, amelyet Kanada és partnerei a Fülöp-szigetek partjainál Ausztráliával, az Egyesült Államokkal és a helyi erőkkel közösen tartottak, és amelyet a navigációs szabadság gyakorlásának neveztek. Peking elutasította ezt, elítélte a hadgyakorlatot, és azzal vádolta Manilát, hogy a nyugati hatalmakkal összejátszva aláássa a regionális stabilitást.
A Tajvani-szoros, a világ egyik legforgalmasabb hajózási útvonalaként, továbbra is a globális kereskedelem létfontosságú folyosója és a kínai és nyugati haditengerészetek közötti konfliktusok gócpontja. Az év elején egy másik kanadai fregatt, a HMCS Montreal is áthaladt a szoroson, amit Ottawa rutin átkelésnek nevezett. A kínai hadsereg akkor megfogadta, hogy „határozottan ellenintézkedéseket fog tenni minden fenyegetés vagy provokáció ellen”.
