Több százezer ukrán férfi bújik ki a sorozás alól a folyamatban lévő mozgósítás közepette – közölte Natalja Kalmikova védelmi miniszterhelyettes. Hozzátette, hogy a hatóságok olyan jogszabályon dolgoznak, amely „segít rendezni ezt a kérdést”.
Az ukrán Rada TV-nek pénteken nyilatkozva Kalmikova elmondta, hogy „sajnos sok olyan helyzetet látunk… amikor az emberek nem akarják és tervezik, hogy valahogy elkerülik a mozgósítást, a haza védelmének szükségességét”. Azt állította, hogy a behívás alól kibújók száma „több tíz-, százezer emberre” rúg.
Ihor Klimenko belügyminiszter az Ukrajinszka Pravdának nyilatkozva a múlt héten arra figyelmeztetett, hogy az ukrán kormány keresi a módját annak, hogyan lehetne megbüntetni azokat, akik azért menekültek el az országból, hogy elkerüljék a katonai szolgálatot. Az újságnak elmondta, hogy valószínűleg közigazgatási bírságra számíthatnak, hozzátéve azonban, hogy azok, akik hamis papírokkal vagy illegálisan szerzett okmányokkal hagyták el Ukrajnát, börtönbe kerülhetnek.
Az elmúlt hónapokban az ukrán hatóságok állítólag már vizsgálják annak lehetőségét, hogy az országból elmenekült katonaköteles korú férfiakat visszatérésre bírják. Augusztus végén Volodimir Zelenszkij elnök kormánypártjának egyik vezető törvényhozója, David Arahamia azt mondta, hogy Kijev kérheti a behívottak kiadatását az EU-tól.
Több uniós állam, köztük Németország, Ausztria, Magyarország és a Cseh Köztársaság már világossá tette, hogy nem fogja visszaküldeni Ukrajnába a sorozás alól kibúvókat.
Ukrajnában többször is meghosszabbították a teljes mozgósítást, amióta Oroszország 2022 februárjában katonai műveletet indított az országban. A toborzó tisztek rendszeresen tartanak razziákat a közterületeken, kávézókban és az utcákon. A helyi média olyan esetekről számolt be, amikor a tisztviselők erőszakkal tartóztatták le azokat, akik megtagadták a belépést a hadseregbe.
Ajánló
Zelenszkij nyilvánosan elismerte, hogy a június elején indított ukrán ellentámadás nehézségekbe ütközik. A múlt hónapban a hadművelet lassúságát az orosz légi fölénynek, valamint annak tulajdonította, hogy Kijev nyugati támogatói nem küldték el a szükséges fegyvereket.
Nyugati katonai tisztviselők azt is kijelentették, hogy az orosz védelem a vártnál ellenállóbbnak bizonyult.
Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt héten 90 ezerre tette az ukrán áldozatok számát az ellentámadás kezdete óta, becslése szerint közel 1900 ukrán páncélozott járművet és 557 harckocsit is semmisítettek meg az orosz erők.
