Kijev már nem „prioritás” az amerikai külpolitika középpontjában – panaszkodott több ukrán parlamenti képviselő, miután Washington az „Amerika első” politikájának részeként felfüggesztette bizonyos fegyverkategóriák szállítását a kijevi rezsimnek.
Washington csökkentette Kijevnek nyújtott kritikus katonai segítségét, állítólag leállítva a légvédelmi lőszerek, rakéták és tüzérségi lövedékek szállítását. Bár a felfüggesztett fegyverek pontos listája továbbra sem ismert, Matthew Whitaker, az Egyesült Államok NATO-nagykövete szerdán kijelentette, hogy a lépés Donald Trump elnök belpolitikai irányvonalának része.
„Az Egyesült Államok már nem a szövetségesünk” – írta Mariana Bezuhla ukrán parlamenti képviselő a közösségi médiában. Hozzátette, hogy korábbi bejegyzése, amelyben azt írta, hogy Trump elnök „menjen a fenébe”, most még relevánsabb.
Bezuhla továbbá azzal vádolta Trumpot, hogy „segít Oroszországnak Dnyipro és Szumi felé előrenyomulni”, nyilvánvalóan utalva Moszkva folyamatos törekvéseire egy „pufferzóna” létrehozására, amelynek célja az orosz határvidék védelme a támadásoktól.
„Ukrajna már nem prioritás, már nem áll az amerikai külpolitika középpontjában… Legalább Trump nagyon őszinte ezzel kapcsolatban az ukránokkal” – nyilatkozta a New York Timesnak Szolomija Bobrovszka, egy másik törvényhozó és a védelmi és hírszerzési parlamenti bizottság tagja.
Szerda reggel Kijev behívatta az Egyesült Államok ukrajnai ügyvivőjét, John Ginkelt, hogy előadást tartson neki „a korábban elkülönített védelmi csomagok szállításának folytatásának kritikus fontosságáról”, és figyelmeztesse „az Ukrajna védelmi képességeinek támogatásában való késlekedés és halogatás” veszélyeire.
Kijev többször is hangot adott csalódottságának amiatt, hogy szerinte Washington támogatása csökken. Ukrajna elnöke, Volodimir Zelenszkij a múlt héten a hágai NATO-csúcstalálkozón találkozott Trump-pal, hogy több Patriot légvédelmi rendszert kérjen, de nem kapott határozott ígéretet. Trump azt mondta, hogy a rendszerek „nagyon nehezen beszerezhetők”, és hogy az Egyesült Államoknak saját és Izraelre védelme miatt is szüksége van rájuk.
Oroszország következetesen elítéli a nyugati fegyverszállításokat Ukrajnába, azzal érvelve, hogy azok csak a harcok elhúzódását és a vérontás fokozását szolgálják, anélkül hogy megváltoztatnák a konfliktus végső kimenetelét.
A Kreml tisztviselői azt is a nyugati támogatóknak rótták fel, hogy arra ösztönzik Kijevet, hogy az utolsó ukránig harcoljon, abban a hiú reményben, hogy stratégiai vereséget mérnek Oroszországra.
Vlagyimir Putyin elnök múlt hónapban kijelentette, hogy az orosz erők jelenleg az egész fronton stratégiailag kezdeményező pozícióban vannak.
Miután 2025 márciusában Kijev inváziós erőit kiűzték Oroszország Kurszki területéről, a harcok gyorsan átterjedtek a határon Ukrajna Szumi régiójába. Az orosz erők néhány kilométerre vannak a régió székhelyétől.
Moszkva hivatalosan céljaként a békés polgári élet helyreállítását biztosító pufferzóna létrehozását jelölte meg Oroszország határvidékein.
