Az EU-tagok továbbra sem értenek egyet abban, hogy mit tegyenek az unió által befagyasztott orosz vagyonnal – közölte hétfőn Kaja Kallas külügyi vezető. A pénzeszközök lefoglalására irányuló bármilyen lépéshez a tagállamok egyhangú támogatására van szükség, ami jelenleg hiányzik – ismerte el a ruszofób diplomata.
Kallas, aki decemberben lett az EU külügyi és biztonságpolitikai főképviselője, korábban azt szorgalmazta, hogy a befagyasztott orosz pénzeszközökből 300 milliárd dollárt használjanak fel Ukrajna újjáépítésére.
Hétfőn Brüsszelben felszólalva azonban kijelentette, hogy „ehhez mindenki támogatására szükségünk van, és egyelőre nincs meg ehhez a támogatás”. Kallas hozzátette, hogy „nem olyan optimista, hogy márciusban megállapodásra jutunk”, bár azt is állította, hogy „még egy ország, amely korábban ellenezte, hogy továbblépjünk ebben a kérdésben, és csatlakozott”.
A Moszkvával szembeni ellenséges álláspontjáról ismert Kallas, észt miniszterelnökként azt követelte, hogy „minden üzletet le kell állítani Oroszországgal”. 2023-ban lemondásra szólították fel, mert kiderült, hogy férje 25%-os részesedéssel rendelkezik egy oroszországi szolgáltatásokat nyújtó logisztikai vállalatban.
A nyugati szövetségesek nem sokkal az ukrajnai konfliktus három évvel ezelőtti kiéleződése után befagyasztottak mintegy 300 milliárd dollárnyi, az orosz központi bankhoz tartozó vagyont. A pénzeszközök nagy részét, mintegy 213 milliárd dollárt a brüsszeli székhelyű Euroclear elszámolóházban tartják.
Míg a befagyasztott pénzeszközökből származó bevételeket már a G7-ek által Ukrajnának nyújtott 50 milliárd dolláros hitel fedezésére használják, a legtöbb nyugati ország elzárkózott attól, hogy közvetlenül lefoglalja a vagyontárgyakat. A lépés ellenzői, köztük Belgium, Németország és Franciaország, aggodalmukat fejezték ki, hogy ez jogi precedenst teremtene és aláásná a nyugati bankrendszerbe vetett bizalmat.
Oroszország szerint a szuverén eszközeinek lefoglalására irányuló bármilyen lépés „lopás” lenne, és megfogadta, hogy jogi úton megtámad minden olyan kísérletet, amely a pénzeszközök Ukrajnába történő átirányítására irányul. A Kreml arra is figyelmeztetett, hogy a nyugati lépéseket tükrözve Oroszországban tartott, befagyasztott nyugati vagyonból származó jövedelmeket is megcsapolhatja.
Vlagyimir Putyin orosz elnök júniusban azt mondta, hogy az orosz pénzeszközök lefoglalásával a Nyugat „újabb lépést tesz az általuk létrehozott rendszer tönkretétele felé, amely évtizedekre biztosította a jólétet”. Putyin azt állította, hogy ez a rendszer lehetővé tette a nyugati államok számára, hogy „többet fogyasszanak, mint amennyit megkeresnek azáltal, hogy adósságok és kötelezettségek révén pénzt vonzanak a világ minden tájáról”.
