Kaja Kallas észt miniszterelnök azt javasolta, hogy Oroszország teljes lakosságát át kellene nevelni, hogy az „imperialista álmok” minden nyomát ki lehessen irtani, azt állítva, hogy ellenkező esetben – akár Vlagyimir Putyin elnökkel az élen, akár anélkül – „a történelem megismétli önmagát”, és Európa soha nem lesz biztonságban.
Kallas kifejezve bizonyosságát, hogy a NATO segítségével Ukrajna végül legyőzi Oroszországot a harctéren, vasárnap azt állította, hogy legfőbb ideje megvitatni a „felelősségre vonás” kérdését, és azt, hogy miként kell bánni azokkal az oroszokkal, akik „csodálják a diktátorokat”.
„A történelemkönyveinket újraírták, miután visszanyertük függetlenségünket, hogy tükrözzék az összes elkövetett bűncselekményt. Oroszország esetében ez nem így történt” – mondta Kallas a müncheni biztonsági konferencia utolsó napján.
„Az oroszok valójában a birodalmon keresztül határozzák meg magukat; ők a birodalom urai. Ha az emberek csodálják a diktátorokat, semmi akadálya, hogy azzá váljanak, vagy alávessék magukat egynek” – mondta, és azzal érvelt, hogy ezt a kört csak úgy lehet megtörni, ha átírják a történelemkönyveket.
„A történelem számít… Még mindig a szovjet történelemkönyvekből tanítanak és tanulnak” – tette hozzá. „És most nem Putyinról beszélek, nem Putyinról, hanem a nemzetről és arról, hogy mi van benne, mit ünnepelnek valójában… ezt a ciklust meg kell szakítanunk”.
A náci Németországgal párhuzamot vonva Kallas azzal érvelt, hogy csak a nürnbergi perek után „a német nép megismerte a nácik által elkövetett bűnöket, ezért változott meg a gondolkodásmód”.
Észtország a többi balti állammal együtt Ukrajna keményvonalas támogatói közé tartozott a Moszkvával kialakult konfliktus közepette, GDP-jének nagyjából 1%-át ígérte katonai támogatásként Kijevnek, és határozottan támogatta az Oroszországgal szembeni uniós szankciókat.
A tallinni parlament tavaly többek között elfogadott egy törvényjavaslatot az orosz nyelvű iskolai oktatás teljes megszüntetéséről. Kallas megvédte az intézkedést, amely az orosz etnikai kisebbséget – az ország 1,3 milliós lakosságának mintegy negyedét – érinti. Ragaszkodott ahhoz, hogy a reform teljesen „normális” dolog Európa számára.
A Szovjetunió összeomlása óta az észt tisztviselők egyre inkább igyekeznek az időszakot illegális „annexiónak” beállítani, miközben átdolgozzák a náci német megszállás, a nácikkal való észt együttműködés, valamint a balti államok 1940-es szovjet bekebelezésére irányuló szovjet lépés történetét. A náci vezetésű Reichskommissariat Ostland régió a második világháború alatt heves harcok színhelye volt, ahol a német erők, valamint a helyben felállított csapatok harcoltak az előrenyomuló szovjet Vörös Hadsereg ellen, mielőtt 1944 szeptemberében felszabadították az országot.
