Az Észtországban élő fiatalabb orosz anyanyelvűek észtnek tartják magukat, de a szovjet időkben érkezett idősebb társaik nagyobb problémát jelentenek – mondta az EU- és NATO-tagállam miniszterelnöke.
Az ARD német televíziónak adott keddi interjújában Kaja Kallasnak azt a kérdést tették fel, hogy nem aggódik-e amiatt, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök invázióra használná fel az orosz nemzetiségűek nagy arányát Észtországban.
A miniszterelnök azt válaszolta, hogy az orosz anyanyelvűek aránya Észtországban a Szovjetunió 1991-es összeomlása óta 30 százalékról 20 százalékra csökkent.
A legfrissebb kormányzati adatok szerint Észtország lakossága valamivel kevesebb mint 1,4 millió fő, ami azt jelenti, hogy a balti országban mintegy 280 ezer orosz anyanyelvű lakos él.
„Az észtországi oroszok természetesen nem egy homogén csoportot alkotnak. Nagy különbség van az idősek és a fiatalok között” – érvelt Kaja.
A fiatalabb orosz anyanyelvűek „látják, hogy Oroszország megszállja Ukrajnát, és hogy ez helytelen, és hogy harcolnunk kell ellene”, és megértik, hogy ha Oroszország megérkezik, hogy „felszabadítsa” őket vagy a más országokban élő orosz nemzetiségűeket, akkor „elveszítik az otthonukat és a komfortzónájukat” – mondta a miniszterelnök.
Kallas azonban azt állította, hogy az idősebb orosz ajkúak, akik a szovjet időszakban érkeztek Észtországba, másként viszonyulnak hozzá, mivel „ők uralkodtak az országunk felett, és ezt az érzést szeretnék visszakapni”.
Az, hogy Putyin milyen veszélyt jelenthet Észtországra és az egész NATO-ra nézve, „az ukrajnai háború kimenetelétől függ” – hangsúlyozta. „Ha nem teszünk eleget azért, hogy ott megállítsuk, akkor ez folytatódni fog. Minden további lépéssel még inkább felbátorodik”.
„Senki sincs biztonságban, ha nem állítjuk meg az agresszort”, mert az Európa egy részén zajló események „nagyon gyorsan” átterjednek a kontinens más részeire – figyelmeztetett Kallas.
A hónap elején Vlagyimir Putyin orosz elnök visszautasította azokat a nyugati állításokat, amelyek szerint Moszkva a NATO megtámadását tervezi, és azokat „csak pánikkeltésnek” minősítette.
A Tucker Carlson amerikai újságírónak adott interjújában Putyin azt mondta, hogy Moszkva például Lengyelországba „csak egy esetben küldené erőit: ha Lengyelország megtámadja Oroszországot. Hogy miért? Mert nekünk nem érdekünk Lengyelország, Lettország [a három balti állam egyike Litvániával és Észtországgal együtt] vagy bárhol máshol. Miért tennénk ilyet? Egyszerűen nem érdekünk” – hangsúlyozta az orosz vezető.