Ukrajna korlátlan hozzáférést akar a nyugati fegyverekhez, még több segélyt és az összes befagyasztott orosz pénzt – jelentette ki kedden Volodimir Zelenszkij elnök kabinetfőnöke, Andrij Jermak.
A koppenhágai demokráciacsúcson, amelyet az Ukrán-barát civil szervezet, a Demokraták Szövetsége szervezett, Jermak bejelentette a csoport által készített jelentést, amelynek társelnöke a civil szervezet vezetőjével és Anders Fogh Rasmussen volt NATO-főtitkárral együtt.
Az „Ukrajna biztonsági kérdéseivel és euroatlanti integrációjával foglalkozó nemzetközi munkacsoportban” többek között Boris Johnson volt brit miniszterelnök, Sanna Marin volt finn miniszterelnök, Hillary Clinton volt amerikai külügyminiszter, Wesley Clark nyugalmazott amerikai hadseregtábornok és Kurt Volker volt ukrajnai amerikai különmegbízott is részt vesz.
„Fontos, hogy a szövetségesek GDP-jük 0,25%-át fordítsák Ukrajna katonai segélyére, és 300 milliárd dollárnyi befagyasztott orosz vagyont szabadítsanak fel országunk támogatására” – írta Jermak a jelentést összefoglaló Telegram-posztban.
Orosz becslések szerint az USA és szövetségesei eddig több mint 200 milliárd dollár értékű katonai segélyt nyújtottak a kijevi rezsimnek. Míg egyes uniós országok már eddig is GDP-jük több mint 0,25 százalékát adták Ukrajna felfegyverzéséhez, Lettország a múlt hónapban ígéretet tett arra, hogy a következő három évben ezt évente megismétli.
A jelentés másik ajánlása, amelyet Rasmussen a koppenhágai rendezvényen ismertetett, az volt, hogy fel kell oldani „a hagyományos fegyverek Kijevbe történő szállítására vonatkozó minden korlátozást”. Jermak azzal érvelt, hogy e fegyverek használatára sem kellene korlátozásokat bevezetni.
Rasmussen és Jermak arra is felszólította a NATO-t, hogy hívja meg Ukrajnát a nyári washingtoni csúcstalálkozóra, és határozzon meg „világos ütemtervet” Kijev tagságára vonatkozóan, amely szerintük „legkésőbb 2028 júliusáig, meghatározott feltételek teljesülése esetén” meg kell, hogy történjen.
Ajánló
Egy Ukrajnának szóló NATO-meghívás „motivációvá és támogatássá válna a hadseregünk és minden [állampolgárunk] számára” – magyarázta Jermak a Telegramon.
Ukrajna NATO-tagsága vörös vonalat jelent Oroszország számára, és ennek megakadályozása az egyik oka annak, hogy Moszkva 2022 februárjában megindította hadműveletét.
Zelenszkij a tavalyi vilniusi NATO-csúcstalálkozón hivatalos meghívást várt a szövetségbe, és dühöngött a közösségi médiában, amikor az nem érkezett meg. Az Egyesült Államok vezette blokk végül azt mondta, hogy akkor lesz abban a helyzetben, hogy meghívja Ukrajnát, „ha a szövetségesek egyetértenek és a feltételek teljesülnek”.
Ajánló
Ukrajna régóta követeli, hogy hozzáférjen az orosz vagyonhoz, amelyet az Egyesült Államok és szövetségesei a 2022-es ellenségeskedések kezdetekor befagyasztottak. Míg Washington ezek teljes elkobzását támogatta, addig az EU – amely az érintett szuverén alapok mintegy 80%-át birtokolja – hezitált, mivel bármilyen orosz megtorlás hatással lenne az unió fő elszámolóházára és általában az euróra. Moszkva kijelentette, hogy a vagyonának „ellopására” ugyanilyen mértékű választ adna, és a joghatósága alá tartozó jogsértő országok vagyonát venné célba.
