Kína földgázimportja közel 21%-kal ugrott meg az idei év első négy hónapjában 2023 azonos időszakához képest – derül ki a csütörtökön közzétett vámadatokból.
A világ legnagyobb vásárlóerő-paritáson (PPP) mért gazdasága 2024 január-áprilisában 43 millió tonna földgázt importált, ami 20,7%-os növekedést jelent az előző év azonos időszakához képest – közölte a kínai vámhatóság. Csak áprilisban 10,3 millió tonnát importáltak, ami rávilágít a gázimport folyamatos lendületére.
A kanadai Natural Gas World szerint a gázimport megugrása a kedvezőbb globális LNG-áraknak tudható be.
A vámadatok szerint a gáz átlagos importára 15%-kal csökkent az időszakban. Kína csővezetéken keresztül és cseppfolyósított formában importál gázt, de a vámhatósági kimutatás nem közölte a behozatal típusonkénti bontását. Az év első négy hónapjában vásárolt gáz összértéke több mint 21 milliárd dollár volt.
Az ázsiai ország emellett 28,6%-kal több finomított olajterméket és 2%-kal több nyersolajat importált a vizsgált időszakban a tavalyi évhez képest.
A Kínából származó szállítások 1,5%-kal nőttek az előző hónaphoz képest, miután márciusban 7,5%-kal csökkentek – jegyezte meg a Reuters. Az áprilisi import 8,4%-kal nőtt, ami megfordította a márciusi 1,9%-os csökkenést.
Az Oroszországból származó kínai import a múlt hónapban nőtt, csakúgy, mint az USA-ból és az EU-ból származó import, annak ellenére, hogy mindhárom országba irányuló export csökkent – jelentette a CNBC saját számításaira hivatkozva.
Oroszország a vezető energiaexportőr Kínába. Az ország 2023-ban 24%-kal több olajat vásárolt Oroszországból, mint egy évvel korábban, az LNG-beszerzések pedig 23%-kal nőttek. A Szibéria Ereje gázvezetéken keresztül történő gázszállítások tavaly másfélszeresére nőttek, rekordmennyiségűre, 22,7 milliárd köbméterre (bcm).
Oroszország Ázsiába irányította át energiaexportját, miután az ukrajnai konfliktus miatti nyugati szankciók miatt elvesztette európai vevőit.
Kína Ausztráliából és Katarból is kap cseppfolyósított földgázt, valamint vezetékes gázt a közép-ázsiai országokból. Oroszország, Szaúd-Arábia és Irak voltak Kína fő nyersolajimportforrásai 2023-ban.
A kínai vámhatóság adatai szerint az idei év első négy hónapjában az ország második legnagyobb partnerével, az EU-val folytatott üzlet 1,8%-kal csökkent, ami a külkereskedelmi érték 12,7%-át tette ki. Kína legnagyobb kereskedelmi partnere a tíz államot tömörítő Délkelet-ázsiai Nemzetek Szövetsége (ASEAN) volt, amely Kína teljes külkereskedelmi értékének 15,8%-át teszi ki. Az USA Kína harmadik legnagyobb kereskedelmi partnere, a teljes kereskedelem 10,6%-át adva.