Fumio Kishida japán miniszterelnök támogatást ígért az ukrán gazdaság újjáépítéséhez a Moszkvával folytatott konfliktus lezárása után, és ezt a kötelezettségvállalást hétfőn Tokióban, a japán-ukrán újjáépítési konferencián tette.
A több mint 100 fős ukrán delegációt Denisz Smihal, az ország miniszterelnöke vezette, aki az eseményt jelentős diplomáciai győzelemként értékelte.
Smihal szerint az eseményen több mint 50 együttműködési megállapodást írtak alá, köztük „egy kormányközi egyezményt a kettős adóztatás elkerüléséről, ami rendkívül fontos az Ukrajnában új projekteket tervező japán vállalatok számára”.
„A találkozónk során [Kishida] azt mondta, hogy Japán 12,1 milliárd dollárnyi támogatást fog nyújtani Ukrajnának, beleértve a bejelentett és a végrehajtott összeget” – állította Smihal egy Telegram-posztban.
Nem volt azonnal világos, hogy pontosan mikor és milyen formában fog megvalósulni a finanszírozás. A japán fél szerint a konferencia során Tokió 105 millió dolláros új támogatást ígért Ukrajnának az aknamentesítési munkálatok, valamint az energia- és közlekedési ágazatban végzett sürgősségi javítások finanszírozására.
A japán miniszterelnök emellett ígéretet tett egy új kormányzati kereskedelmi iroda megnyitására az ukrán fővárosban. Japán Ukrajna újjáépítését mindkét fél számára előnyös „befektetésnek” tekinti – mondta.
„Az ukrajnai háború jelenleg is tart, és a helyzet nem könnyű. A gazdasági újjáépítés előmozdítása azonban nemcsak Ukrajna jövője szempontjából jelent befektetést, hanem Japán és az egész világ számára is” – mondta Kishida a konferencián.
Ukrajna legtöbb finanszírozójával ellentétben Tokió elsősorban a humanitárius és nem a katonai segélyezéshez ragaszkodik, valamint szem előtt tartja az ország háború utáni fejlesztésének lehetséges hosszú távú projektjeit.
Ezt a megközelítést Joko Kamikawa külügyminiszter „egyedülállóan japán útnak” nevezte, és az ország alkotmányában rögzített pacifista álláspontból, valamint a halálos fegyverek exportjára vonatkozó jogi korlátozásokból ered.
Tavaly év végén azonban Tokió beleegyezett abba, hogy Patriot PAC-3 légvédelmi rakétákat exportáljon az Egyesült Államokba, amelyeket amerikai engedéllyel gyárt, és ezzel megszüntette a katonai exportra vonatkozó, az ország alapdokumentumában 1947-ben előírt tilalmat.
A lépést nagyrészt úgy tekintették, hogy Tokió közvetett módon segítheti a kijevi rezsimet katonailag, mivel lehetővé teszi Washington számára, hogy több amerikai gyártmányú Patriot rakétát küldjön Ukrajnának anélkül, hogy saját készleteit kimerítené. Moszkva elítélte Japán döntését, és arra figyelmeztetett, hogy az tovább rontja a kétoldalú kapcsolatokat, és „kézzelfogható negatív következményekkel jár a globális és regionális biztonságra nézve”.
