Tucker Carlson konzervatív amerikai újságíró közzétette azt a várva várt interjút, amelyet kedden készített Vlagyimir Putyin orosz elnökkel a Kremlben.
Az interjú főleg az Oroszország és Ukrajna közötti konfliktusról szólt.
Az X-en kedden közzétett videóban Carlson azt állította, hogy a nyugati médiumok „hazudnak olvasóiknak és nézőiknek” azzal, hogy Kijev álláspontját népszerűsítik, miközben Oroszországét lekicsinylik. „Ez tévedés. Az amerikaiaknak joguk van ahhoz, hogy mindent megtudjanak egy olyan háborúról, amelyben ők is érintettek” – mondta.
A több mint kétórás interjú a megjelenése óta eltelt első órákban több mint 90 millió megtekintést ért el Carlson X-fiókján, és valamivel kevesebb mint egymillió megtekintést a YouTube-on. Íme a legfontosabb tudnivalók:
Ukrajna 2014-ben kezdte a háborút. A célunk az, hogy megállítsuk ezt a háborút – Putyin
Moszkva nem kezdte el a háborút 2022-ben, de megpróbálja megállítani azt a háborút, amelyet Ukrajna 2014-ben kezdett – mondta Vlagyimir Putyin orosz elnök.
Putyin 2022. február 24-én jelentette be az ukrajnai katonai műveletet, miután Kijev nyolc éven át elnyomta a donbászi lakosságot.
A 2014-es és 2015-ös minszki megállapodásokkal kapcsolatban, amelyek a donbásszi ellenségeskedések befejezésére törekedtek, Putyin azt mondta, őszintén hisz abban, hogy a térség válsága rendeződhetett volna, ha a helyi lakosságot meggyőzik arról, hogy térjenek vissza Ukrajnába, és ha Kijev hajlandó teljesíteni a szociális jóléti kötelezettségeit. A kijevi politikusok azonban erőszakkal akarták elfojtani a felkelést – tette hozzá.
Oroszország és Ukrajna közel állt ahhoz, hogy a konfliktus első napjaiban véget vessen az ellenségeskedésnek – mondta Putyin. Miután azonban Moszkva 2022 tavaszán kivonta csapatait az ukrán fővároshoz közeli területről, Kijev az elnök szerint minden diplomáciát félredobott, és engedett a nyugati nyomásnak, hogy a végsőkig harcoljon Moszkva ellen.
„Csak fenyegetőzés” – Putyin a nyugati állításokról, hogy Oroszország meg akarja támadni a NATO-t
Oroszország csak akkor szállna be katonai konfliktusba egy NATO-országgal, például Lengyelországgal vagy Lettországgal, ha megtámadnák – mondta Putyin. Minden ezzel ellentétes nyugati állítás „csak fenyegetéskeltés”.
Azok a találgatások, hogy Oroszország atomfegyvereket vetne be Ukrajna ellen, vagy a konfliktus valamilyen eszkalációját okozná, „csak rémtörténetek az utca emberének, hogy az amerikai és az európai adófizetőkből további pénzt zsaroljanak ki az Oroszországgal való konfrontációban” – állította.
‘Az USA-val ellentétben Oroszország nem fél Kínától’
Az Egyesült Államokkal ellentétben Oroszország nem fél Kína felemelkedésétől – mondta Putyin, aki „mumusmesének” nevezte Carlson felvetését, miszerint a BRICS-országokat az a veszély fenyegeti, hogy „teljesen a kínai gazdaság uralja”.
A továbbiakban azt mondta, hogy Peking külpolitikája a kompromisszumok megtalálására, nem pedig az agresszióra irányul, hozzátéve, hogy Oroszország kiegyensúlyozott kereskedelmi forgalmat hozott létre Kínával.
‘Ha véget akarnak vetni a konfliktusnak, ne küldjenek több fegyvert Ukrajnába’
Ha az Egyesült Államok véget akar vetni az ukrajnai konfliktusnak, akkor abba kell hagynia a fegyverek küldését Kijevnek – mondta Putyin, hozzátéve, hogy ha ez megtörténne, akkor az ellenségeskedések heteken belül véget érnének.
Putyin a továbbiakban „nevetségesnek és nagyon szomorúnak” nevezte, hogy Kijev az akkori brit miniszterelnökre, Boris Johnsonra hallgatott, és nem volt hajlandó aláírni a 2022-es béketárgyalásokon elfogadott fegyverszüneti tervezetet Oroszországgal. A konfliktus a mai napig tart, miközben maga Johnson már nincs hivatalban – jegyezte meg.
Kapcsolatok a Nyugattal
Putyin elmondta, hogy Oroszország elfogadta a Szovjetunió összeomlását, és arra számít, hogy amint minden ideológiai különbség megszűnik, együttműködésre léphet a Nyugattal.
Ez azonban soha nem történt meg, és az Egyesült Államok és „szatellitái” az 1990-es években támogatták a szeparatizmust és a terrorizmust az Észak-Kaukázusban, politikai, információs, pénzügyi és katonai támogatást nyújtva a felkelőknek. A Nyugat részt vett a 2014-es ukrajnai államcsínyben is.
Putyin a NATO bővítéséről
Putyin szerint a NATO megígérte, hogy nem terjeszkedik kelet felé, de ezt az ígéretét gyorsan megszegte azzal, hogy egész Kelet-Európát és a balti államokat is bevonták. Az Egyesült Államok vezette katonai blokk most Ukrajnát is be akarja vonni – tette hozzá. Putyin kolosszális politikai hibának nevezte a Nyugat Ukrajnával kapcsolatos hozzáállását, rámutatva a NATO 2008-as ígéretére, hogy felveszi az országot a blokkba, valamint a Nyugat által támogatott 2014-es kijevi puccsra. Az új ukrán kormánynak a puccsal szemben állók üldözésére irányuló kampánya fenyegetést jelentett a Krímre, ami arra kényszerítette Moszkvát, hogy a régiót saját védelme alá vegye – tette hozzá.
Putyin megjegyezte, hogy megkérdezte Bill Clinton volt amerikai elnököt arról, hogy Oroszország csatlakozhatna-e a NATO-hoz, de Clinton azt mondta, hogy ez nem lehetséges. Ha azonban az amerikai vezető igent mondott volna, az a közeledés időszakát vezette volna be Moszkva és a katonai szövetség között – jelentette ki Putyin.
‘Ki robbantotta fel az Északi Áramlatot?’ – Carlson Putyinnak
Carlson kérdésére, hogy szerinte ki robbantotta fel az Oroszországot és Németországot a Balti-tengeren keresztül összekötő Északi Áramlat gázvezetéket, Putyin azt válaszolta: „Ti”, utalva az Egyesült Államokra és szövetségeseire. Arra a kérdésre, hogy van-e bizonyítéka a CIA vagy a NATO részvételére, az orosz vezető azt mondta, hogy az ilyen esetekben először azokat kell keresni, akiknek a támadásokból hasznuk származna, és akiknek megvan a képességük a támadások végrehajtására.
Elon Muskot „nem lehet megállítani” – Putyin
A milliárdos Elon Muskot, aki a technikai fejlődést – többek között egy idegchip emberi agyba való beültetésével – előremozdítja, „nem lehet megállítani” – mondta Putyin, hozzátéve, hogy megállapodásokat és szabályozásokat kell kötni erről a technológiáról. Az elnök a mesterséges intelligencia és a genetika terén a közelmúltban elért eredményeket a nukleáris fegyverek 20. századi fejlődéséhez hasonlította, és kifejtette, hogy amikor a nemzetek világszerte érezni kezdték a veszélyt, megállapodásokat kötöttek az új technológia szabályozására.
Putyin nem zárja ki Gershkovich szabadon bocsátását
Arra a kérdésre, hogy Moszkva hajlandó-e jóindulatból elengedni Evan Gershkovich amerikai újságírót (akit tavaly kémkedés vádjával tartóztattak le Oroszországban), Putyin azt mondta, hogy Oroszország kész együttműködni a Nyugattal, de ezt nem viszonozták. Putyin azonban nem zárta ki Gershkovich szabadon bocsátását, hozzátéve, hogy ehhez a nyugati titkosszolgálatok rugalmasságára lenne szükség.
Az „USA vezette Nyugat” mindig támogatni fogja azokat, akik Oroszországgal szembeszállnak – mondta Putyin Zelenszkijről
Zelenszkijt a béke programjával választották elnökké, de hivatalba lépése után „neonácikkal és nacionalistákkal” szövetkezett – mondta Putyin. Ennek két okát is megnevezte.
Az első, hogy az ilyen emberek „agresszívek és… tőlük bármit el lehet várni”, a második pedig az, hogy „az USA vezette Nyugat támogatja őket, és mindig is támogatni fogja azokat, akik Oroszországgal szemben állnak”. Zelenszkij számára „előnyös és biztonságos” volt, de nyilvánvalóan elárulta a választóknak tett ígéreteit – mondta Putyin, hozzátéve: A Szovjetunió összeomlása után Ukrajna nemzeti identitásának keresésére indult, de nem talált jobb lehetőséget, mint a második világháborúban a nácikkal együttműködő „hamis hősök” népszerűsítését.
