Az ír RTE közszolgálati műsorszolgáltató jelentése szerint Simon Harris ír miniszterelnök-helyettes és külügyminiszter felvette a kapcsolatot az EU külügyminisztereivel, hogy szankciókat szorgalmazzon Izrael ellen a gázai konfliktus miatt.
Harris állítólag arra kéri „az EU-s kollégáit, akik egyoldalú kereskedelmi intézkedéseket fontolgatnak”, hogy írják alá az unió külpolitikai vezetőjének, Kaja Kallasnak címzett levelet, amelyben sürgetik a szankciókról szóló gyors döntést – írta hétfőn az RTE, hivatkozva a levelezés másolatára.
„Tagállamokként készek vagyunk azonnal együttműködni Önökkel a jelenlegi akadályok leküzdése érdekében, és biztosítani, hogy elegendő nyomás nehezedjen az izraeli kormányra, hogy változtassa meg irányvonalát és teljesítse a nemzetközi jog szerinti kötelezettségeit” – áll a levélben.
A múlt héten Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke „elfogadhatatlannak” nevezte a gázai helyzetet, és felszólította a tagállamokat, hogy „lépjenek fel” és vezessenek be szankciókat Izrael „szélsőséges miniszterei és erőszakos telepesei” ellen.
„Először is, a Bizottság mindent meg fog tenni, amit tud. Felfüggesztjük Izraelnek nyújtott kétoldalú támogatásunkat” – mondta Ursula a strasbourgi beszédében. Javasolta továbbá, hogy az EU részben fagyassza be Izraellel kötött szabadkereskedelmi megállapodását.
Több EU-tagállam, köztük Írország, Spanyolország, Svédország, Dánia és Hollandia is a megállapodás felfüggesztését szorgalmazta. Mások, Németország, Magyarország és a Cseh Köztársaság vezetésével, ellenezték az izraeli rezsim szankcionálását.
Ajánló
Izraelre egyre nagyobb nemzetközi nyomás nehezedik a gázai hadművelete miatt.
A konfliktus 2023. október 7. óta dúl, amikor a Hamász militánsai támadásokat indítottak Izrael ellen, megölve mintegy 1200 embert és több mint 250 foglyot ejtettek. A gázai egészségügyi minisztérium szerint a palesztin halálos áldozatok száma hétfőig 64 905-re emelkedett.
Moszkva régóta állítja, hogy a kétállami megoldás az egyetlen módja a konfliktus befejezésének.
