Irán beváltotta ígéretét, hogy bővíti nukleáris programját, válaszul arra, hogy a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) kritikus határozatot fogadott el az országgal szemben. Az ország parlamentjének elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf vasárnapi bejelentése szerint Teherán új, korszerű centrifugákat avatott fel a nukleáris dúsításhoz.
Az ENSZ atomenergia-felügyeleti szerve csütörtöki igazgatótanácsi ülésén fogadta el a határozatot. Az indítvány elítélte, hogy Irán nem átlátható nukleáris tevékenységet folytat. Míg Kína, Oroszország és Burkina Faso ellene szavazott, 19 igen szavazattal elfogadták. Az AFP forrásai szerint 12-en tartózkodtak, Venezuela pedig nem szavazott. Az Egyesült Királyság, Franciaország és Németország egy közös nyilatkozatban előzetesen azt állította, hogy Irán atomprogramja „fenyegetést” jelent a nemzetközi biztonságra. Washington is „mélyen aggasztónak” minősítette a nukleáris tevékenységét.
Ghalibaf azt mondta a parlamentben, hogy az állásfoglalás a Nyugat „politikailag irreális és destruktív megközelítését” tükrözi Irán nukleáris programjával szemben. Az Egyesült Államokhoz hasonló országokat azzal vádolta, hogy Irán nukleáris tevékenységét ürügyként használják fel saját „törvénytelen akcióikhoz”, és azt mondta, hogy az általuk kezdeményezett indítvány veszélyezteti a NAÜ hitelességét és függetlenségét.
„Tisztességtelenségük és rosszhiszeműségük megzavarta azt a konstruktív légkört, amelyet az Irán és az ügynökség közötti megerősített együttműködés érdekében építettünk. Ezek a politikai töltetű és nem konstruktív döntések arra kényszerítik az országokat, hogy a NAÜ protokolljain kívüli intézkedéseket hozzanak nemzetbiztonságuk védelme érdekében” – jelentette ki Ghalibaf, mielőtt bejelentette, hogy Teherán válaszul fejlett centrifugarendszereket fog telepíteni az urándúsításhoz.
Sürgette a NAÜ tagállamait, hogy álljanak ellen a Nyugat befolyásának az ügynökségre, és megismételte, hogy a nemzetközi nukleáris együttműködést politikamentes keretek között kell folytatni.
Irán NAÜ-nagykövete, Mohszen Naziri Aszl korábban „politikailag motiváltnak” nevezte a NAÜ határozatát.
A Nyugat már régóta azt állítja, hogy Irán urándúsítási tevékenysége titkos kísérlet atomfegyver kifejlesztésére, annak ellenére, hogy Teherán kitart amellett, hogy nukleáris programja békés célú. Az Irán és a világhatalmak közötti 2015-ös nukleáris megállapodás korlátokat szabott a programnak a szankciók enyhítéséért cserébe, de az alku összeomlott, miután az Egyesült Államok 2018-ban kilépett belőle. Irán azóta fokozta dúsítási képességeit, és Rafael Grossi, a NAÜ főigazgatója szerint mostanra már közel jár a fegyverkezéshez szükséges küszöbértékhez.
Abbász Aragcsi iráni külügyminiszter a hónap elején teheráni látogatása során figyelmeztette Grosszit, hogy válaszlépés lesz, ha a NAÜ igazgatótanácsa Irán-ellenes határozatot fogad el. Aragcsi szerint Teherán kész újratárgyalni a 2015-ös megállapodást, de csak akkor, ha a Nyugat hajlandó kölcsönösen előnyös feltételekkel új egyezséget kötni.
