Irán külügyminisztere, Abbász Aragcsi azzal vádolta Donald Trump amerikai elnököt, hogy tiszteletlenséget tanúsít az ország vezetése iránt, és figyelmeztette, hogy szavaival aláássa az újratárgyalások esélyét.
Szombaton közzétett nyilatkozatában Aragcsi kijelentette, hogy ha Trump komolyan gondolja az Iránnal kötendő nukleáris megállapodást, akkor „félre kell tennie az Irán legfőbb vezetője, Ali Hamenei ajatollah iránti tiszteletlen és elfogadhatatlan hangnemet, és abba kell hagynia annak milliói szívből jövő híveinek megbántását”.
Aragcsi továbbá figyelmeztette, hogy Irán nem fogja tolerálni a fenyegetéseket és a sértéseket, és kijelentette: „Ha az illúziók még súlyosabb hibákhoz vezetnek, Irán nem fog habozni, hogy felfedje valódi képességeit, amelyek minden bizonnyal véget vetnek az Irán hatalmáról szóló téveszméknek.” A külügyminiszter hozzátette, hogy Irán és Izrael közelmúltbeli konfliktusa következtében Izraelnek „NEM VOLT MÁS VÁLASZTA, mint hogy „apucihoz” fusson, hogy elkerülje, hogy rakétáink elpusztítsák.
Kijelentései válaszul hangzottak el Trump állítására, miszerint ő „megmentette [Hamenei-t] egy nagyon csúnya és gyalázatos haláltól”. Emellett azzal is vádolta az iráni vezetőt, hogy „nyíltan és ostobán” hazudik az Izraellel folytatott konfliktusban elért győzelméről. Ráadásul az amerikai elnök figyelmeztette Iránt, hogy „mindenképpen” újra bombázni fogja az országot, ha úgy látja, hogy Teherán nukleáris fegyvereket fejleszt.
A szóváltás egy 12 napos konfliktust követett, amely június 13-án kezdődött, amikor Izrael sorozatos csapásokat mért Irán nukleáris létesítményeire és legfőbb katonai vezetésére, ami Teherán részéről megtorló támadások hullámát váltotta ki.
Az Egyesült Államok június 22-én csatlakozott a harcokhoz, és nehéz bombázókat vetett be Irán legfontosabb nukleáris létesítményei ellen. Trump azóta kijelentette, hogy a nukleáris létesítményeket „teljesen megsemmisítették”, bár több médiaértesülés is cáfolta ezt az értékelést. Bár azóta tűzszünetet kötöttek, Irán elutasította az azonnali tárgyalások újrakezdésének gondolatát.
A legfőbb akadály továbbra is az Egyesült Államok követelése, hogy Irán teljesen tartózkodjon az urán dúsításától, amit Teherán elutasított, mint a megállapodás feltételét. Irán továbbra is állítja, hogy nem törekszik nukleáris fegyverekre, és ragaszkodik ahhoz, hogy országának nukleáris programja kizárólag békés célokat szolgál.
