Szaúd-Arábia és Irán pénteken megállapodott a diplomáciai kapcsolatok újrafelvételéről és a nagykövetségek újranyitásáról a következő két hónapban. A szunnita királyság és a síita köztársaság közötti kapcsolatok 2016-ban megromlottak, és a két ország több regionális konfliktusban is ellentétes oldalakat támogatott.
A megállapodásra többnapos pekingi tárgyalások után került sor. A tárgyalások eredményeként mindkét ország megállapodott abban, hogy „két hónapot meg nem haladó időszakon belül” újra megnyitják nagykövetségeiket, és kötelezettséget vállalnak arra, hogy „nem avatkoznak be” egymás belügyeibe – olvasható a szaúdi, iráni és kínai tisztviselők közös nyilatkozatában.
Rijád és Teherán továbbá közölte, hogy újraindítják a 2001-ben aláírt biztonsági együttműködési megállapodást, és a „regionális és nemzetközi béke és biztonság” megerősítésén fognak dolgozni.
Szaúd-Arábia 2016-ban megszakította diplomáciai kapcsolatait Iránnal, miután tüntetők megrohamozták ottani diplomáciai képviseleteit, miután a királyság néhány nappal korábban kivégzett egy neves síita tudóst.
A feszültségek feloldását célzó korábbi tárgyalási fordulókra 2021-ben és 2022-ben Irakban és Ománban került sor.
A felekezeti ellentétek mellett a két regionális hatalom fontos geopolitikai kérdésekben is összeütközésbe került. Szaúd-Arábia szoros gazdasági és katonai kapcsolatokat ápol az Egyesült Államokkal, míg Irán ellen Washington súlyos szankciókat foganatosított atomprogramja miatt. Az egymást követő amerikai kormányok diplomáciai vagy katonai következményekkel fenyegették Teheránt, ha az atomfegyvereket fejlesztene ki, Lloyd Austin védelmi miniszter csütörtökön arra figyelmeztetett, hogy az Egyesült Államok „nem fogja megengedni, hogy Irán atomfegyverre tegyen szert”.
Rijád és Teherán ellentétes oldalakat támogat a jemeni és a szíriai polgárháborúban is, Irán a libanoni Hezbollah mozgalmat támogatja. Szaúd-Arábia az Egyesült Államokkal és Izraellel együtt terrorista csoportnak tekinti a Hezbollahot.
Decemberben Teherán azzal vádolta meg Szaúd-Arábiát – az Egyesült Államokkal és Izraellel együtt -, hogy kormányellenes zavargásokat szít Irán-szerte. Az IRNA hírügynökségnek nyilatkozva pénteken Ali Sámkháni, az iráni nemzetbiztonsági tanács vezetője azt mondta, hogy reméli, a megállapodás „tisztázza a félreértéseket… és a regionális stabilitás és biztonság fejlődéséhez vezet”.
Peking szerepe a megállapodás közvetítésében jelentős diplomáciai győzelem Kína számára, amely potenciális közvetítőként is pozícionálta magát Ukrajna és Oroszország között.
Kína nemrég közzétett tizenkét pontos békejavaslatát azonban az Egyesült Államok és a NATO vezetése, és Kijev is elutasította – ahol a tisztviselők kitartanak maximalista céljaik mellett, azaz a Krím orosz területének elfoglalását illetően.
