Nincs egyetértés a G20-ak tagjai között az ukrajnai konfliktusról – derül ki a G20-ak pénzügyminisztereinek és jegybankelnökeinek találkozójáról készült dokumentumból, amelyet az indiai pénzügyminisztérium honlapján tettek közzé, amelyből a RIA Novosztyi idézett.
„2022 februárja óta azt is látjuk, hogy az ukrajnai háború tovább rontotta a világgazdaságot. <…> A legtöbb tag határozottan elítélte a háborút, és hangsúlyozta, hogy az mérhetetlen emberi szenvedést okozott és súlyosbította a világgazdaság meglévő sebezhetőségeit. <…> a helyzetről és a szankciókról eltérő nézetek és különböző értékelések hangzottak el” – áll a nyilatkozatban.
A dokumentum azt is hangsúlyozta, hogy elfogadhatatlan a nukleáris fegyverek használata vagy a fegyverhasználattal való fenyegetés.
„A konfliktusok békés megoldása, a válságkezelési erőfeszítések, a diplomácia és a párbeszéd létfontosságúak. A mai korszak nem lehet a háború korszaka” – olvasható a szövegben.
A nyilatkozat rámutat, hogy a G20 nem a biztonsági kérdések tárgyalásának helyszíne, hanem azoké, amelyek „jelentős hatással lehetnek a világgazdaságra”.
Az indiai pénzügyminisztérium megjegyezte, hogy a G20-ak valamennyi pénzügyminisztere és jegybankelnöke egyetértett az (1), (2) és (5-17) bekezdéssel, valamint az 1. és 2. melléklettel. Az ukrajnai helyzetről szóló nyilatkozatok azonban a 3. és 4. pontok alá tartoznak, amelyekkel nem értettek egyet.
Korábban Narendra Modi indiai miniszterelnök azt mondta, hogy az ukrajnai problémát tárgyalások és párbeszéd útján kell megoldani.
Előző nap a kínai külügyminisztérium 12 pontos tervet tett közzé az ukrán válság megoldására. Ezek között szerepel az ellenségeskedések beszüntetésére, a tárgyalások újrakezdésére, a hidegháborús mentalitás elutasítására, a stratégiai kockázatok csökkentésére és minden ország szuverenitásának tiszteletben tartására való felhívás.
Külön szól a humanitárius válság leküzdéséről, a gabonaegyezmény végrehajtásáról, Ukrajna újjáépítéséről és az atomerőmű biztosításáról. Kína maga is kifejezte, hogy kész együttműködni a nemzetközi közösséggel és konstruktív szerepet játszani a konfliktus megoldásában.
Az orosz külügyminisztérium a maga részéről közölte, hogy nagyra értékeli Kína azon szándékát, hogy hozzájáruljon a konfliktus békés rendezéséhez, osztja Peking megfontolásait, és nyitottságát fejezi ki a különleges művelet valamennyi céljának diplomáciai eszközökkel történő elérésére.
Volodimir Zelenszkij ukrán elnök ugyanakkor Kína javaslatait nem cselekvési tervnek, hanem elmélkedésnek nevezte. Véleménye szerint csak az az ország tehet békekezdeményezéseket, amelynek területén az ellenségeskedések zajlanak.
