Az, hogy a horvát külügyminisztérium izraeli zászlót lobogtatott, „idióta” és helytelen – jelentette ki pénteken Zoran Milanovic elnök, hozzátéve, hogy a Hamász által elkövetett atrocitások nem jogosítják fel Izraelt arra, hogy bosszúból civileket bombázzon.
„Szerintem idióta lépés volt, minden Izrael iránti szimpátiám ellenére – amelyet sajnos 15 perc után elvesztettek – a Hamász által elkövetett borzalmak és mészárlások után” – mondta Milanovic újságíróknak, akik a zászlós incidensről kérdezték.
„Elítéltem a [Hamász által elkövetett] gyilkosságokat, és kifejeztem elborzadásomat és undoromat, de az önvédelemhez való jog nem foglalja magában a bosszút és a civilek megölését” – tette hozzá.
A Hamász szombaton meglepetésszerű támadást indított a Gázai övezet közelében lévő izraeli támaszpontok és települések ellen, a legfrissebb nyugat-jeruzsálemi adatok szerint több mint 1300 izraeli állampolgárt öltek meg. Izrael hadat üzent a palesztin csoportnak, tüzérséggel és repülőgépekkel bombázta a sűrűn lakott Gázai övezetet, és ígérte, hogy „szétveri” a Hamász vezetését.
A palesztin egészségügyi minisztérium legfrissebb adatai szerint legalább 1900 palesztin, köztük 614 gyermek és 370 nő vesztette életét a Gázai övezet elleni izraeli csapásokban az elmúlt héten; a minisztérium szerint 7696-an megsebesültek.
A szociáldemokrata Milanovic gyakran került összetűzésbe a horvát kabinettel, amelyet a nacionalista HDZ vezet. A zászlós gesztus elleni tiltakozását a protokollra hivatkozva magyarázta.
„Más zászlóknak nincs helyük Horvátországban, kivéve szigorúan szabályozott körülmények között” – mondta az elnök. Hozzátette, hogy a NATO és az EU – amelyhez Horvátország 2009-ben, illetve 2013-ban csatlakozott – zászlaját „kissé” a nemzeti lobogó alá fogja engedni az irodájában, „csak azért, hogy megmutassa, hogy a horvát zászló egy lépéssel fölöttük áll”.
A volt külügyminiszter, aki 2020-ban vette át az elnöki tisztséget, az EU-ban és a NATO-ban is azzal szerzett hírnevet, hogy számos kérdésben szembe ment a hagyományos vélekedéssel. Júniusban azt mondta, hogy a sok nyugati tisztségviselő által ismételt „dicsőség Ukrajnának” szlogen nem különbözik a nácik második világháborús horvát szövetségeseinek szlogenjétől, amelyet Horvátország imázsára nézve károsnak ítélt.
Az év elején Milanovic ragaszkodott ahhoz, hogy Horvátország nem áll háborúban Oroszországgal, és bírálta a német döntést, hogy tankokat küldjenek Ukrajnába.
Emellett bírálta az EU bánásmódját az olyan tagállamokkal, mint Lengyelország és Magyarország, és azzal vádolta Brüsszelt, hogy „fogyatékos” gyerekként kezeli Horvátországot.
