Az Európai Unió szorgalmazni fogja, hogy Törökország működjön együtt szorosabban az Iszlám Állam nevű terrorbanda elleni harcban, valamint hogy ne ássa alá az Oroszország ellen bevezetett EU-s szankciókat – ez lesz a célja az e héten történő EU-s külügyi látogatásnak Ankarába, valamint hogy új lendületet adjon a gyakran nyomott EU-török kapcsolatoknak.
Az EU külügyi főképviselője Federica Mogherini, Johannes Hahn EU-s bővítési biztos és a Hunamitárius segélyekért felelős biztos, Christos Stylianides fog Törökországba menni kedden – ez az utóbbi évek legmagasabb rangú EU-s hivatalnoki látogatás.
„A látogatás…egy erős jelzése az EU-török kapcsolatok stratégiai jelentőségének (az EU szempontjából stratégiai) és a mi vágyunknak, hogy fokozzuk kapcsolatainkat” – mondta Federica, aki az EU külügyi főképviselője.
Törökország tárgyal az EU-hoz való csatlakozásról 2OO5 óta, de politikai akadályok miatt eleddig ebből semmi nem lett, főleg a ciprusi probléma a szálka az EU szemében, ahol a megosztott sziget körüli mizériák miatt nem tetszett nekik valami, illetve sok EU-s országnak van ellenállása a török tagság felé, így ezen dolgok rontották a kapcsolatokat EU-török viszonylatban és észrevehetetlen lassúságúra degradálták (vagy fagyasztották) le az európai kapcsolataikat.
De. Most Törökország hirtelen nagyon fontos stratégiai tényező lett, hogy az oroszok leállították a Déli Áramlat vezetékének munkálatait, az EU saját maga által eszkalált helyzetből fakadóan, amikoron is az EU az agyonszabályozott jogi útvesztőivel ellehetetlenítette a projekt folytatását.
Mi volt ez a történet? Miért állt le a Déli Áramlat?
2O13 nyarán az Európai Bizottság anti-monopólium vizsgálatot indított a Déli-áramlat ellen, avval a gyanúval, hogy az egész projekt ellentétes az EU „Harmadik Energia Csomag” szabályaival, amely szerint a kitermelő cégeket és az eladó cégeket el kell választani az átviteli csőhálózatokról, magyarul aki kitermeli az olajat, az az EU szerint nem adhatja el önállóan, főleg, hogy még a csőnek is ő a tulajdonosa. Ez az EU-s szabály.
Tavaly, az Európai Bizottság sürgette az orosz-EU-s kétoldalú kormányközi megállapodások felülvizsgálatát, hogy megbizonyosodjon arróL Brüsszel, hogy azok kompatibilisek az „Harmadik Energia Csomag” nevű szabályrendszerükkel, ami megköveteli a gáz kitermelés, szállítás, eladás elszeparálását, hogy -szerintük – evvel megakadályozza a gázellátókat az infrastruktúra dominálásától.
Oroszország ragaszkodott ahhoz, hogy a Déli Áramlatot mentesítsék ennek a „Harmadik Energia Csomag” nevű szabálynak a hatálya alól, mert ez kétoldalú kormányközi megállapodások során lett szignálva EU-s államok által, akik már maguk is részt vettek volna a gáz-vonalrendszer építkezésekben a saját országuk területein, és ez az egész prjoket az összes megállapodásaival ez előtt lett szignálva, mi előtt az ún. „Harmadik Energia Csomag” nevű jogszabály hatályba lépett volna, tehát az oroszok nem fogadták el ezt, hogy a jogszabály visszaható-hatályú legyen.
Mi a visszaható-hatály? A visszaható-hatályú jogszabály a kihirdetését megelőző időre állapít(hat) meg kötelezettséget, nyilvánít(hat) valamely magatartást jogellenessé. A visszaható hatály azt jelenti, hogy a jogszabály a kihirdetését megelőző időre vonatkozóan jogot vonhat el és korlátozhat, visszamenőlegesen állapíthat meg új kötelezettséget, és a korábbi kötelezettséget teheti terhesebbé. Nemzetközi joggyakorlatban fontos még hangsúlyozni, hogy a visszaható hatály alkalmazása általánosan tiltott, s akkor, csakis akkor lehet jogszerű, ha az érintettek részére a korábbinál kedvezőbb szabályozást tartalmaz, előnyöket visszamenőlegesen is nyújthat.
Továbbá, Oroszország azt mondja, hogy az Európai Bizottság követelése, hogy a Déli Áramlatot adaptálják a „Harmadik Energia Csomag”-hoz, az ellentmond az nemzetközi kapcsolatok alaptörvénynek, ami világosan kimondja, hogy jogszabályozás visszamenőleges hatályú nem lehet.
A „Harmadik Energia Csomag” – többek között – megkövetelte volna, hogy az orosz pénzen épülő orosz csővezeték kapacitásainak fele független szolgáltatóknak legyen fenntartva, azaz Oroszországtól független tranzit\kereskedő cégek olcsó és \ vagy ingyenes gáztranzitot kapjanak Európába az orosz kaszpi gáznak Oroszországból de Oroszországnak ahhoz ne legyen semmi köze, ergo építse meg saját pénzén a vezetéket, hogy aztán mások azonnal rátenyereljenek annak 5O%-ára – ingyen -.
Továbbá, Oroszország nem ismeri el a „Harmadik Energia Csomag” alkalmazásának legitimitását a Déli Áramlat gázvezetéken. Ha Moszkva egyetért az EU-s javaslattal, hogy alkalmazza visszamenőleges hatállyal a Déli Áramlatra a „Harmadik Energia Csomagot” akkor azt jelenti, hogy „de faco Moszkva elismeri, hogy aláveti magát az ultra-liberális gazdaságszabályozásnak” (Tass).
Vissza Federica és a többi EU-s hivatalnok Törökországba történő látogatásához:
Szinte „a semmiből kipattant” ötlet, de most az EU top hivatalnokai hirtelen remélni kezdik, hogy az új török elnök és miniszterelnök valamint az új Európai Bizottság Brüsszelben megkezdhet egy teljesen új tárgyalássorozatot a „közös stratégiai érdekekről”.
A látogatás külön érdekessége, hogy éppen az után egy héttel jön, hogy az orosz elnök, Vlagyimir Vlagyimirovics Putyin Törökországban járt ahol bejelentette, hogy kukába dobta a Déli Áramlatot, helyette pediglen bemutatta Törökországot, mint az új választottat az új gázcső első fogadó országa szerepére, és pontosan a törölt Déli Áramlat alternatívájaként mutatta be Putyin Törökországot.
Az EU hivatalnokai tárgyalni akarnak majd a „közelebbi együttműködés” szükségességéről a törökökkel, ami érintheti az Iszlám Állam nevű terrorista bandát de nyilvánvalóan majd megpróbálják valami ígérettel vagy fenyegetéssel rávenni arra a törököket , hogy legalábbis jól gondolják meg, stratégiai partnerek akarnak e lenni az oroszokkal.
Azt ebben a kérdésben látni kell és tudni, hogy Törökország nem csatlakozott az EU oroszellenes szankcióihoz, és teljesen nyilvánvalóan most Federica és a többi hivatalnok majd ígérettel, fenyegetéssel valahogy megpróbálja győzködni őket, hogy szálljanak be a szankciósdiba illetve hogy „ne használja ki Törökország a szankciókat arra, hogy a kiesett európai beszállítók helyére lépve pótolja őket az orosz piacokon”.
Federicáék találkozni fognak a török elnökkel, Tayyip Erdogan-nal és a miniszterelnökkel, Ahmet Davutoglu-val is és megtekintenek egy menekülttábort is és bejelentik majd, hogy a szíriai és iraki menekültek Törökországba áramló csoportjainak a jövőben majd több segélyt küldenek.
kapcsolódó linkek:
http://www.dw.de/eu-foreign-policy-chief-mogherini-heads-to-turkey/a-18115405
http://www.bbc.com/news/world-europe-30373261
