Hillary Clinton volt amerikai elnökjelölt azt mondta Jen Psaki volt fehér házi sajtótitkárnak, hogy Vlagyimir Putyin orosz elnök „gyűlöli” az Egyesült Államokat. Azt állította továbbá, hogy Moszkva be fog avatkozni a 2024-es választásokba, megismételve a 2016-os és 2020-as, soha nem bizonyított állításokat.
„Az oroszok bebizonyították, hogy elég ügyesek a beavatkozásban, és ha [Putyin] lehetőséget kap, újra meg fogja tenni” – erősködött Clinton az MSNBC vasárnapi interjújában. Azt állította továbbá, hogy az orosz vezető, akit kampánya nyíltan azzal vádolt, hogy 2016-ban republikánus riválisát, Donald Trumpot támogatta, „gyűlöli a demokráciát”.
„Különösen gyűlöli a Nyugatot, és különösen gyűlöl minket” – mondta, azzal érvelve, hogy Putyin áll egy szándékos stratégia mögött, amelynek célja az Egyesült Államok „megkárosítása és megosztása”.
A kétszeresen bukott elnökjelölt felszólította az amerikaiakat, hogy álljanak ellen Oroszország „tekintélyelvű diktátorának” állítólagos zsarnokságának.
„El kell utasítanunk ezt a fajta kúszó fasizmust, olyan emberekét, akik valóban készek arra, hogy gondolkodásukat, szavazataikat átadják a leendő diktátoroknak” – tette hozzá Clinton.
Psaki, aki a Fehér Házból történt tavalyi távozása óta az MSNBC műsorvezetője, arról vált hírhedté, hogy felfedte a nyilvánosság előtt, hogy Joe Biden elnök kormánya 2021-ben megpróbálta ellenőrizni a Covid-19 narratívát a közösségi médiában, és elismerte, hogy a kormány „megjelölte a problémás posztokat a Facebook számára”. Később kiderült, hogy több kormányzati ügynökség képviselői rendszeresen találkoztak a közösségi médiaplatformok vezetőivel, hogy tartalomeltávolításokat, felhasználói tiltásokat és a Washington számára kedvezőbbnek ítélt tartalmak népszerűsítését kérjék.
Ajánló
A hónap elején a Keleti Gazdasági Fórumon Putyin reménytelenül korruptnak ítélte a Biden-kormányzatot, amely politikai üldözést folytatott az elnök republikánus elődjével szemben, és azzal érvelt, hogy a Trump elleni kampány leleplezte „az amerikai politikai rendszer rothadtságát, amely nem taníthat másokat demokráciára”.
Emlékeztette a hallgatóságot, hogy a Clinton és mások által Trump ellen felhozott, orosz beavatkozásra vonatkozó vádak – amelyekről később kiderült, hogy illegális megfigyelési parancsokon, hamis tippeken és hamisított bizonyítékokon alapultak – „teljes képtelenségek”.
John Durham, az igazságügyi minisztérium különleges ügyésze megállapította, hogy az FBI Trump állítólagos orosz kapcsolataival kapcsolatos vizsgálata masszívan téves volt, és az év elején közzétett jelentésében arra a következtetésre jutott, hogy az ügynökség „nem tartotta be a törvényhez fűződő szigorú hűséggel kapcsolatos küldetését”, amikor Clinton ügynökeitől és más Trump-politikai ellenfelektől származó, kétes forrásból származó információkat fogadott be.
Az amerikai hírszerző ügynökségek ettől el nem riadva egy jelentéssel újra elővették a 2016-os választásokba való beavatkozással kapcsolatos állításaikat, amelyben kitartottak amellett, hogy Moszkva Trump javára manipulálta a 2020-as szavazást. Azonban soha nem végeztek hivatalos vizsgálatot ezekkel az állításokkal kapcsolatban, és ugyanez a jelentés végül elismerte, hogy valójában az oroszok nem tettek erőfeszítést a szavazatok számának befolyásolására.
