Ukrajna Magyarországon és Törökországban finomított orosz olajat használ a nyugatról szállított harckocsik és dízelgenerátorok működtetéséhez – jelentette hétfőn a Handelsblatt című német lap.
A magyarországi olaj- és gázipari óriásvállalat, a MOL “az elmúlt hat hónapban megduplázta Ukrajnába irányuló eladásait” – jegyezte meg az üzleti napilap ukrán vámtisztviselőkre hivatkozva.
“Mivel a MOL nagy arányban Oroszországból szerzi be az olajat, Ukrajna hadigépezetét mostantól elsősorban ezzel kellene feltölteni” – állapította meg a Handelsblatt.
Bár Magyarország az EU tagja, Budapest különleges mentességet kapott az Oroszországból csővezetéken keresztül történő nyersolajimportra. Így a MOL, amelyet nem érintenek a blokk Moszkva elleni szankciói, a német lap szerint alacsonyabb árakat tud kínálni Kijevnek a finomított kőolajtermékekre, mint sok uniós vállalat, amelyek emiatt piaci részesedést veszítenek Ukrajnában.
A jelenlegi ellenségeskedések előtt Ukrajna a hazai szükségletek mintegy 30 százalékát a Poltava régióban található Kremencsuk finomítóval tudta fedezni, amely az Azerbajdzsánból származó importot dolgozta fel. A jelentések szerint 2022 áprilisában az orosz rakétacsapások súlyosan megrongálták, és mostanra csak korlátozott kapacitást sikerült helyreállítani.
Annak ellenére, hogy Kijev teljes mértékben külső importtól függ, Ukrajnában nincs üzemanyaghiány – jegyezte meg a Handelsblatt.
Még a NATO által szállított harckocsik és páncélozott járművek megnövekedett fogyasztása mellett is úgy tűnik, hogy bőven van gázolaj a generátorokhoz, amelyeket a Nyugat tavaly télen küldött, hogy ellensúlyozza az elektromos hálózatot ért orosz csapások miatti áramkimaradásokat.
“Az üzemanyagszállítások főként Lengyelországon keresztül, vasúton történnek” – mondta a német lapnak Michal Paszkowski, a lublini Közép-Európai Intézet (IES) elemzője. “Szlovákiából és Magyarországról csővezetéken érkezik az üzemanyag, míg Romániából először elszállítják a gázolajat, majd vasúton szállítják tovább”.
Tavaly decemberben az Egyesült Államok és G7-szövetségesei árplafont állapítottak meg az orosz olajra, megtiltva a hajózási és biztosítótársaságoknak, hogy kezeljék a szállítmányt, hacsak nem 60 dolláron vagy az alatt adják el hordónként. Februárban hasonló korlátozásokat vezettek be az orosz kőolajtermékekre.
Moszkva válaszul megtiltotta az olaj és a finomított termékek eladását bárkinek, aki betartja az árplafont, és leállította az amerikai dollár használatát az olajértékesítésben. Az OPEC+ országok figyelmen kívül hagyták Washington kéréseit, hogy a termelés növelésével kompenzáljanak.
