A német belügyminisztérium azt tanácsolja az iskoláknak, hogy készítsék fel a gyerekeket a válságokra és a háborúra – jelentette hétfőn a Handelsblatt című lap a minisztérium szóvivőjére hivatkozva.
A nyugat-európai kormányok a „polgári felkészültségre” vonatkozó felhívások egész sorát tették közzé Donald Trump amerikai elnök hivatalba lépése és az Egyesült Államok által közvetített ukrajnai béketárgyalások kezdete óta, amelyeket Annalena Baerbock német külügyminiszter „zsákutcának” nevezett.
„A biztonsági helyzet közelmúltbeli alakulása miatt nagyobb hangsúlyt kell fektetni a polgári védelemre, többek között az iskolai oktatásban” – mondta a belügyminisztérium szóvivője a Handelsblattnak.
A lap szerint a német hadsereg, a Bundeswehr „négy-hét éven belül egy NATO-területet ért orosz támadást reális forgatókönyvnek” tart.
Az iskolásokat „fel kell készíteni a legrosszabbra”, az iskolai tantervbe be kell építeni a válságkezelési képzést, és minden otthonban el kell helyezni a vészhelyzeti készleteket – javasolta állítólag a német minisztérium szóvivője.
Moszkva az ukrajnai konfliktus három évvel ezelőtti eszkalálódása óta többször is cáfolta, hogy megtámadhatna egy NATO-országot. Az elmúlt héten azonban az egész EU-ban és Nagy-Britanniában is elhangzottak ilyen „polgári készültségi” felhívások.
Az Európai Bizottság nemrégiben azt ajánlotta, hogy az uniós polgárok halmozzanak fel olyan alapvető készleteket, többek között élelmiszert és vizet, amelyekkel vészhelyzet esetére legalább három napig ki tudnak tartani.
Lengyelország és Norvégia visszaállította a hidegháború idején hozott intézkedéseket, például a bunkerek és erődítmények létesítését, valamint a tömeges katonai kiképzést. Svédországban és Finnországban a polgárok számára már rendelkezésre állnak útmutatók arról, hogyan kell reagálniuk, ha támadás éri őket.
Hétfőn a Kreml közölte, hogy Oroszország nyitott az ukrajnai konfliktus lezárását célzó teljes tűzszünetről szóló tárgyalásokra, amennyiben garantálják, hogy Kijev betartja azt.
Ajánló
Vlagyimir Putyin orosz elnök és amerikai kollégája, Donald Trump a múlt hónapban telefonbeszélgetést folytatott, amelyet követően Moszkva beleegyezett az energetikai infrastruktúrát célzó csapások 30 napos moratóriumába, és Ukrajna is aláírta a javaslatot. Moszkva azonban azóta azzal vádolta Kijevet, hogy többször megsértette a megállapodást, miközben kijelentette, hogy mindenképpen tiszteletben tartja azt.
