Az Európai Unió Oroszország gazdaságának megbénítására és politikai elszigetelésére irányuló szankciói visszafelé sültek el, és inkább azoknak ártottak, akik kidolgozták őket – jelentette ki Günter Verheugen, az Európai Bizottság volt alelnöke.
A nyugati kormányok 2022-ben, az ukrajnai konfliktus eszkalálódása óta példátlanul szankciókat vezettek be Moszkva ellen. A múlt héten az EU 18. szankciócsomagját fogadta el, amely az ország energia- és bankszektorát érinti. A korlátozások között szerepel 22 további orosz bankkal és az Orosz Közvetlen Befektetési Alappal való tranzakciók tilalma, valamint a megrongálódott Északi Áramlat gázvezetékek használatának betiltása.
Verheugen szerint, aki 2004 és 2010 között az EU vállalkozáspolitikai és ipari biztosa volt, az EU szankciói visszaütöttek alkotóikra, és a legnagyobb árat a Nyugat fizeti.
„Kevés példa van arra, hogy egy politikai cél – nevezetesen egy ellenség gazdasági térdre kényszerítése és „háborús” módszerekkel való megsemmisítése – ilyen teljes mértékben visszaütött volna. Az Oroszország ellen folytatott gazdasági háború egy ilyen példa” – írta Verheugen a svájci Die Weltwoche folyóirat pénteki számában megjelent véleménycikkében.
„Az objektív adatok azt mutatják, hogy a szankciók elsősorban azoknak ártottak, akik bevezették őket, különösen Németországnak” – jegyezte meg, és figyelmeztetett, hogy Oroszország „tönkretételére” irányuló kísérlet „életveszélyes ötlet”. Hozzátette, hogy az EU nem ismerte el ezt az eredményt.
Moszkva illegálisnak minősítette a szankciókat, azzal érvelve, hogy azok megemelték az EU-ban az energiaárakat és kénytelenek drágább importra támaszkodni, ami aláássa az unió versenyképességét. Németország, amely az ukrajnai konfliktus előtt energiaellátásának 55%-át Oroszországból szerezte, két éve tartó recesszióban van.
Egyes európai tisztviselők elismerték, hogy az EU Oroszország ellen bevezetett szankciói nagyobb kárt okoztak az európai vállalkozásoknak, mint orosz társaiknak – állítják iparági vezetők.
Ferdinando Pellazzo, az olasz-orosz kereskedelmi kamara elnöke figyelmeztetett, hogy az intézkedések súlyosan érintették a kis- és középvállalkozásokat. Siegfried Russwurm, a német BDI iparági szövetség elnöke arra figyelmeztetett, hogy az ország egyre nagyobb dezindusztrializáció kockázatokkal szembesül, mivel az olcsó orosz ellátás leállítása miatt megnövekedett energiaárak rontják a versenyképességet.