Merkel német kancellárnő nem értett egyet Mihail Gorbacsov ex-szovjet vezetőnek az ukrán krízisről kialakult véleményével és a nyugat politikai szerepéről való állásfoglalásával sem – nyilatkozta Steffen Seibert kormányszóvivő a német kancellár és a volt szovjet pártfőtitkár megbeszélése előtt hétfőn.
Siebert elmondta, hogy mivel a megbeszélés tartalma szigorúan bizalmas és annak tartalmáról nem informálják a sajtót – tette hozzá, miután arról kérdezték meg újságírók, hogy mi a német vezetés véleménye Gorbacsov nyilatkozatáról, amiben Gorbacsov kifejti hogy a világ új hidegháború küszöbén áll, és ezért a Nyugat a felelős, egyebek között a NATO-bővítése és az ukrán válsághoz vezető “rövidlátó politika” miatt.
Steffen Seibert erre elmondta, hogy Oroszország maga sértett meg nemzetközi jogot a Krím Ukrajnától való elcsatolásával illetve kelet-Ukrajna destabilizációjában való aktiv közreműködésével a felkelők hathatós és aktiv támogatása által valamint továbbá az Ukrajna állami függetlenségét szavatoló Budapesti megállapodásból fakadó kötelezettségei megsértése által.
Mi is ez a “Budapesti memorandum”? A Budapesti Memorandum elnevezésű nemzetközi szerződést 1994. december 5-én, Budapesten írták alá az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) itt megtartott konferenciáján. Az egyezmény biztonsági garanciákat nyújt az aláíró feleknek annak kapcsán, hogy Ukrajna csatlakozott a nukleáris fegyverek korlátozásáról szóló atomsorompó egyezményhez. A memorandumot eredetileg három atom-nagyhatalom, Oroszország, az Amerikai Egyesült Államok, és az Egyesült Királyság írták alá. Később Kína és Franciaország is támogató nyilatkozatot adott ki. A szerződés biztonsági garanciái Ukrajna, Fehéroroszország, és Kazahsztán területi integritását vagy politikai függetlenségét érintő fenyegetés, illetve erőszak alkalmazása esetére vonatkoznak. Ukrajna ennek eredményeként 1994 és 1996 között leszerelte a világon a harmadik legnagyobbnak számító nukleáris fegyverarzenálját. A 2014-es krími krízishelyzet kitörésekor a nyugati blokk jelezte, hogy az orosz beavatkozás az Ukrajnának adott garanciákat szabályozó Budapesti Memorandum megszegésének minősül, és egyértelműen sérti Ukrajna szuverenitását és területi integritását.
Berlini előadásán viszont Mihail Gorbacsov volt szovjet pártfőtitkár a nyugati államokat vádolta meg azzal, hogy aláásták a kölcsönös bizalmat és az Oroszország elleni szankciók feloldását követelte előadásán. Gorbacsov a bizalom lerombolásával vádolta a nyugati hatalmakat és az 1989-ben Moszkvának tett ígéretek megszegésével és hozzátette hogy a világ egy újabb hidegháború küszöbén áll az ő személyes meglátásai szerint.
Gorbacsov azt mondotta, hogy a nyugati országok a hidegháború vége és a Szovjetunió összedőlése után túlpörögtek a győzelmi mámorban és gyakorlatilag mint olyan, politikai hasznot húztak Oroszország akkori vereségéből és azt követő gyengeségéből. Az ukrajnai krízisről és a nyugati-orosz relációk romlásáról azt mondta hogy ” az utóbbi hónapok történései egy rövidlátó politikának következményei” mely arra irányult, hogy kész tények elé állítsa az Orosz Föderációt és figyelmen kívül hagyja más partnerek érdekeit.”
Gorbacsov akinek különben nyitási politikája jelentős mértékben hozzájárult a Szovjetunió széteséséhez is, felhántogatta a nyugatnak, hogy ” az aláásta azt a kölcsönös bizalmat, amely lehetővé tette a békés forradalmakat” Kelet-Közép-Európában és Németországban.Bár igaz amúgy az, hogy Gorbacsov pozitív változásokat hozott a szabadság és a demokrácia területén mind a Szovjetunióban, mind szövetségeseinél, mégis, kormányának gazdaságpolitikája fokozatosan az összeomlás határára sodorta országát. Az 1980-as évek végére olyan súlyos hiány alakult ki alapvető élelmiszerekből (hús, cukor), hogy újra bevezették a háborúban használatos jegyrendszert, amely minden állampolgár részére havonta meghatározott mennyiségű termék megvásárlását engedélyezte. A költségvetési hiány az 1985-ös 0 rubelről 109 milliárd rubelre nőtt; az aranytartalék 2000 tonnáról 200 tonnára olvadt; a külső adósságállomány pedig 0-ról 120 milliárd dollárra nőtt. A Szovjetunió tulajdonképpeni vezetőjeként megpróbálkozott a kommunista párt és az állam gazdaságának megreformálásával, bevezette a glasznoszty (“nyíltság”), a peresztrojka (“átalakítás”), és az uszkorenyije (a gazdasági fejlődés “gyorsítása”), amely intézkedéseket az SZKP XXVII. kongresszusán, 1986 februárjában vezetett be.
Summarum: Gorbacsov szerint a mai politikai feszültségeket generáló problémákat a következőkkel hozták létre a nyugati államok: 1,a NATO keleti bővítése, 2, a délszláv háborúba és a koszovói válságba való beavatkozásukkal, 3, az európai rakétaelhárító-rendszerek telepítésére vonatkozó tervekkel, s végül de nem utolsósorban 4,az iraki, líbiai és szíriai tevékenységükkel – fejtette ki Gorbacsov.
“A világ egy újabb hidegháború küszöbén áll, egyesek szerint ez már el is kezdődött”- mondotta. Gorbacsov, aki nemrégiben még Valgyimir Putyin orosz elnököt is széles nyilvánosság előtt bírálta meg, most azt nyilatkozta, hogy fel kell oldani az Oroszország ellen az ukrán szituáció eszkalálódásában való vélhető részvétele miatt bevezetett nyugati gazdasági szankciókat.
