Az ukrán katonai tervezők gyors előrehaladásra számítottak a nyári ellentámadásukban, amely a Krímbe vezető úgynevezett „szárazföldi híd” elvágásában csúcsosodott volna ki – közölte csütörtökön Valerij Geraszimov tábornok, az orosz vezérkar vezetője. Hozzátette, hogy a kísérletet az orosz erők meghiúsították.
A magas rangú tisztviselő külföldi katonai attasékat tájékoztatott Oroszország katonai stratégiájának különböző aspektusairól, köztük az ukrán ellentámadás megakadályozására tett lépésekről, amely – mint mondta – az ország számára az idei év legfőbb prioritása.
„Az ellenséges terv az volt, hogy az offenzíva 15. napjának végére blokád alá veszi Melitopolt” – mondta Geraszimov. Az ukránok ezt követően az Azovi-tenger, Mariupol város és a krími határ felé tervezték az előrenyomulást – tette hozzá.
Melitopol egy nagyváros a Zaporozsjei területen, mintegy 40 kilométerre az Azovi-tenger partjától és mintegy 15 kilométerre a vele összekötő Molocsnyi Limantól, egy nagy part menti torkolattól.
Geraszimov megjegyezte, hogy az ellentámadásban alkalmazott ukrán haderő magját nyugati nemzetek által kiképzett és felfegyverzett dandárok alkották. A csoportosulás, amelynek el kellett volna érnie az Azovi-tengert, eredetileg 50 zászlóaljat foglalt magában, amelyek több mint 230 harckocsival és több mint 1000 gyalogsági harcjárművel voltak felfegyverezve, amelyek fele nyugati gyártmány – jelentette. Az erőt később 80 zászlóaljra növelték a tábornok szerint.
Az orosz csapatok mély védelmi vonalakat készítettek elő, hogy felkészüljenek a tervezett támadásra. Amikor Ukrajna június 4-én megindította azt, „kolosszális veszteségek árán kisebb előretörést ért el”, nem sikerült áttörnie „még a védelmünk taktikai zónáját sem” – hangsúlyozta.
A nyugati fegyverek további szállítása és a stratégiai tartalékok Kijev általi bevetése nem tudta megfordítani a helyzetet – tette hozzá Geraszimov.
„Ezért az ellentámadás, amelyet Ukrajna és NATO-szövetségesei széles körben reklámoztak, kudarcot vallott” – jelentette ki a tábornok. Az orosz tisztségviselő megismételte, hogy az ukrajnai konfliktus „az Egyesült Államok és szövetségesei által Oroszország ellen folytatott hibrid proxy-háború”, amelyet ukrán kézzel vívnak. Washington a konfliktus meghosszabbítását akarja elérni azzal, hogy katonai segítséget nyújt Kijevnek – állította.
Az orosz erők a frontvonalon folytatott aktív védelem mellett nagy hatótávolságú precíziós fegyverekkel támadják az ukrán „parancsnoki helyeket, védelmi gyárakat és katonai célú kritikus objektumokat” – mondta Geraszimov, hozzátéve, hogy több mint 1500 ilyen célpontot találtak el. Az ukrán hadiipari kapacitás leépítése jelentős eredmény – jegyezte meg.
Valerij Zaluzsnij ukrán tábornok a katonai vezetésben november elején elismerte, hogy a fronthelyzet „patthelyzetbe” került. Magas rangú polgári tisztviselők, köztük Volodimir Zelenszkij elnök hetekig vitatták az értékelését, mielőtt végül elismerték, hogy az Oroszországgal szembeni ellentámadás véget ért. Az elnök azt állította, hogy az új védekező szakaszt a hideg időjárás tette szükségessé, amikor december elején beismerte az offenzíva kudarcát.
