Az Oroszországban működő legnagyobb uniós székhelyű bankok profitja tavaly ugrásszerűen megnőtt, és négyszer annyi adót fizettek be az orosz költségvetésbe, mint az ukrajnai konfliktus kezdete előtt – jelentette hétfőn a Financial Times.
A Nyugat Ukrajnával kapcsolatos szankciói miatt 2022 óta számos külföldi bank hagyta el Oroszországot. Több hitelező, köztük néhányan az eurózónából azonban úgy döntöttek, hogy maradnak, de csökkentették tevékenységüket. Az Európai Központi Bank (EKB) nyomást gyakorolt a megmaradt pénzintézetekre, hogy hagyják el az orosz piacot.
Az osztrák Raiffeisen Bank International (RBI), az olasz UniCredit, a holland hitelező ING, a német Commerzbank és a Deutsche Bank, valamint az olasz Intesa Sanpaolo és a magyar OTP Bank együttesen több mint 3 milliárd euró nyereséget jelentett tavaly Oroszországban, háromszor többet, mint 2021-ben – írta a lap. A nyereséget részben azok a pénzeszközök generálták, amelyeket a bankok nem tudnak kivonni az országból – magyarázta Financial Times.
A szárnyaló bevétel azt eredményezte, hogy az uniós bankok mintegy 800 millió euró adót fizettek, szemben a 2021-es 200 millió euróval – írta a lap saját elemzésére hivatkozva.
A 800 millió eurós adófizetés több mint felét az Oroszországban legnagyobb jelenléttel rendelkező osztrák RBI fizette.
A Raiffeisen Oroszországban elért nyeresége 2021 és 2023 között több mint háromszorosára, 1,8 milliárd euróra nőtt – írta a lap. Ezek most az osztrák csoport teljes nyereségének felét teszik ki, szemben a konfliktus előtti mintegy harmadával – tette hozzá a lap.
Az orosz kormány által 2022-ben bevezetett szabályozási korlátozások megtiltják az orosz leányvállalatok osztalékfizetését „barátságtalan” nyugati országok vállalkozásainak.
„Az orosz betétekkel nem tudunk mit kezdeni azon kívül, hogy a központi banknál tartjuk őket. Így ahogy a kamatlábak emelkedtek, úgy emelkedett a nyereségünk is” – idézte az FT az egyik orosz leányvállalattal rendelkező európai bank egyik magas rangú vezetőjét.
A bankoknak Vlagyimir Putyin elnök személyes engedélyére is szükségük van oroszországi eszközeik eladásához.
A Raiffeisen a hónap elején közölte, hogy az EKB nyomást gyakorol rá, hogy gyorsabban csökkentse jelenlétét a szankciókkal sújtott országban.
A Reuters szerint az európai szabályozó hatóság azt is tervezi, hogy felszólítja az UniCreditet, Olaszország második legnagyobb bankját, hogy korlátozza oroszországi tevékenységét. Az EKB azzal érvelt, hogy a szankciókkal sújtott országban folytatott üzleti tevékenység reputációs kockázatot jelent.
A Raiffeisen és az UniCredit, amelyek több mint három évtizede működnek Oroszországban, az amerikai pénzügyi hatóságok vizsgálatát is magukra vonták – mondták források a Reutersnek. Mindkét bank döntő szerepet játszik az orosz gazdaságban, lehetővé téve az országba irányuló és onnan induló eurófizetéseket. Emellett ők az egyetlen külföldi szervezetek az orosz központi bank 13 rendszerszinten fontos hitelintézetet tartalmazó listáján.
