Oroszország megelőzte az Egyesült Államokat a Brazíliába irányuló kőolajtermékek legnagyobb exportőreként – jelentette kedden a Financial Times hivatalos kormányzati adatokra és a Kpler elemző cég adataira hivatkozva.
Mivel Oroszország a nyugati szankciók miatt arra összpontosít, hogy új értékesítési lehetőségeket találjon kőolajtermékeinek, az egyik új vevő Brazília volt.
A jelentés szerint 2023-ban a BRICS-tagország 6,1 millió tonna orosz dízelüzemanyagot importált 4,5 milliárd dollár értékben. Ez az előző évi mindössze 101 000 tonnáról, 95 millió dollár értékben, ami a mennyiséget tekintve 6000%-os növekedést jelent.
Eközben a Brazíliába irányuló orosz fűtőolaj-szállítások értéke 2023-ban 5,3 milliárd dollár volt, szemben a 2022-ben regisztrált mindössze 1,1 milliárd dollárral, ami 400%-os növekedést jelent az előző évhez képest.
A Kpler által nyomon követett adatok szerint Brazília októberben megelőzte Törökországot, és az orosz gázolaj legnagyobb vásárlójává vált, míg a 2023-ban regisztrált gázolajimport hatalmas növekedése azt jelenti, hogy Oroszország megelőzte az Egyesült Államokat Brazília legnagyobb üzemanyag-szállítójaként.
Eközben a fűtőolajexport megugrása nyolc hónapja a legmagasabb szintre emelte Oroszország finomított kőolajtermék-szállításait a december 31-ig tartó négy hétben – derült ki a Vortexa adataiból, amelyeket a Bloomberg e hónap elején állított össze.
Brazília kereskedelmét több tényező befolyásolja, és az üzemanyagimport jelentős növekedése „a magánszereplők döntéseinek eredménye, és a kereslet és kínálat logikáját követi” – idézte az ország ipari és külkereskedelmi minisztériumát az FT.
Kormányzati tisztviselők azt is elmondták a lapnak, hogy a vásárlások erőteljes növekedése hozzájárult a fogyasztói árak kordában tartásához. Az alacsony hazai üzemanyagárak az ország hatalmas mezőgazdasági ágazatát is segítik.
Oroszország 2022-ben kezdte diverzifikálni energiaellátását, miután az EU, a G7-ek és szövetségesei embargót rendeltek el a tengeri orosz olajra, valamint a nyersolaj biztosításának és szállításának hordónkénti 60 dolláros árplafonját, hogy ezzel próbálják megfékezni az ország energiabevételeit. Ezt követően hasonló korlátozásokat vezettek be a kőolajtermékek exportjára is. Ennek eredményeképpen az orosz olajtermelők Ázsiába és Latin-Amerikába irányították át a szállításokat.
