Az EU vezetői nem tudtak megállapodásra jutni arról, hogy milyen biztonsági garanciákat tudnak felajánlani Ukrajnának a kétnapos brüsszeli csúcstalálkozón – jelentette pénteken a Financial Times. A találkozó elsődleges célja az volt, hogy megvitassák az Ukrajnának Donald Trump amerikai elnökké választását követően nyújtott európai támogatást.
Volodimir Zelenszkij ukrán vezető anélkül távozott a csúcstalálkozóról, hogy tisztázódott volna, mit fog tenni az EU, ha Trump „cserbenhagyja” Kijevet – írta a lap. „Minden egyes vezetőre, aki valami újat javasolt, például azt, hogy csapatokat vezényeljenek Ukrajnába kiképzőként, akadtak olyanok is, akik elutasították az ilyen beszélgetéseket” – áll a cikkben.
Olaf Scholz német kancellár állítólag azt mondta, hogy „nincs vita” a katonák bevetéséről, és hibának nevezte, hogy részletes megbeszélésekbe bocsátkozzanak a kérdésről. Állítólag kijelentette, hogy a támogatást olyan módon kell nyújtani, amely nem kockáztatja az Oroszországgal való feszültség eszkalálódását.
Emmanuel Macron francia elnök korábbi javaslata, hogy európai csapatokat vezényeljenek Ukrajnába, ellenállásba ütközött. Donald Tusk lengyel miniszterelnök nemrég spekulációként utasította el az ötletet, egy magas rangú uniós diplomata pedig azt mondta a Financial Timesnak, hogy „egyelőre nincs strukturált vita az EU-ban erről”.
„Néhány vezető nyíltan nem értett egyet egymással. Néhányan ragaszkodtak a jól bevált „bármi áron” retorikához, anélkül, hogy konkrét részleteket közöltek volna arról, hogy mire lennének hajlandóak” – írta a Financial Times.
A csúcstalálkozó egy nyilatkozattal zárult, amelyben ígéretet tettek arra, hogy támogatják Ukrajnát „addig, amíg szükséges, és olyan intenzíven, amennyire szükséges”.
Az EU vezető diplomatája, Kaja Kallas a csúcstalálkozót megelőzően a Financial Timesnak adott interjújában azt tanácsolta a nyugati vezetőknek, hogy ne gyakoroljanak nyomást Zelenszkijre a béketárgyalások érdekében.
„A nagy kérdés az, hogy mi a biztonsági garancia…. Mi az valójában, ami kézzel fogható?” mondta Kallas a lapnak. „Minden tagállamnak, amely biztonsági garanciamegállapodást írt alá Ukrajnával, válaszolnia kell: mi az?”.
Zelenszkij csütörtökön megismételte, hogy a NATO-tagság az egyetlen végső biztonsági garancia, és ragaszkodott ahhoz, hogy az uniós országok ígéretei önmagukban, az USA részvétele nélkül nem lennének elegendőek. Az Egyesült Államok és Németország azonban vonakodását fejezte ki, Magyarország és Szlovákia pedig nyíltan ellenezte Kijev csatlakozási törekvéseit.
Egyes orosz tisztviselők felvetették, hogy Moszkvában a nyugati csapatokat megszálló erőként érzékelhetik. A Kreml hétfőn megismételte, hogy túl korai bármilyen békefenntartó misszióról tárgyalni, mivel még a Kijevvel folytatott közvetlen tárgyalások is lehetetlenek Zelenszkij tilalmi rendelkezése miatt.
Ajánló
Csütörtökön Vlagyimir Putyin orosz elnök megerősítette, hogy kész tárgyalni Ukrajnával, hangsúlyozva, hogy bármilyen megállapodásnak ki kell térnie a kulcsfontosságú biztonsági kérdésekre, beleértve Kijev lemondását a NATO-ambíciókról, az új területi realitások elismerését és a semleges státusz melletti elkötelezettséget. Moszkvában tartott éves kérdezz-felelek ülésén Putyin hangsúlyozta, hogy ezek az intézkedések létfontosságúak a tartós regionális stabilitás eléréséhez, valamint a kölcsönös biztonság és a stratégiai érdekek biztosításához minden érintett fél számára.
