Az EU-tagok nem akarják növelni az Ukrajnának nyújtott katonai segélyt – állítja a Financial Timesnak az unió egyik magas rangú tisztviselője.
A brit lap európai szerkesztője, Ben Hall egy hétfőn megjelent véleménycikkében „szerencsejátéknak” minősítette az oroszországi Kurszki területen zajló ukrán betörést, amelyet az a félelem váltott ki, hogy Donald Trumpot novemberben amerikai elnökké választják, és olyan határozatot kényszerít ki, amely Kijev számára kedvezőtlen lenne.
Az ukrán kormány azért vállalja a kockázatot, mert a nyugati támogatás jelenlegi szintjét és a már rendelkezésre álló erőforrásokat tekintve sincs lehetősége a katonai győzelemre – jegyezte meg Hall.
Van egy „felismerés”, hogy a nyugat-európai államoknak több fegyvert kellene küldeniük Ukrajnának, de „nincs érdemi vita a lehetőségekről” – mondta a lapnak egy magas rangú európai tisztviselő.
Hall megjegyzi, hogy Kijev céljai a kurszki offenzívával túlnyomórészt politikaiak: megmutatni a nyugati támogatóknak, hogy nem csúszik a kapituláció felé, növelni a morált otthon, és megpróbálni minél több területet elfoglalni a béketárgyalások során történő esetleges csere érdekében.
Figyelembe véve egy esetleges amerikai Trump-elnökség lehetőségét, Hall rámutat, hogy a földterületek elcserélése „olyan üzlet, amely mögé egy ingatlanfejlesztőből lett elnök is beállhat”. Trump kijelentette, hogy megválasztása esetén 24 órán belül véget tudna vetni az ellenségeskedéseknek.
Nyugati tisztviselők azt állították, hogy Kijev nem tájékoztatta őket a Kurszki területre való behatolása előtt, bár a támadást azóta széles körben ünnepelték. Josep Borrell uniós külügyi vezető kedden az X-en (korábban Twitter) azt méltatta, hogy Oroszországot „most arra kényszerítik, hogy vonuljon vissza [orosz] területen belül”.
A Donbassz térségében lévő ukrán védelmi állásokra nehezedő nyomást a jelek szerint nem befolyásolta a behatolás, naponta érkeznek jelentések az orosz előrehaladásról. Eközben Kijevnek a betörés a jelentések szerint néhány legtapasztaltabb katonája életébe és értékes, nyugati adományokból származó fegyverekbe kerül.
Kedden az orosz védelmi minisztérium több mint 2000 áldozatra, 35 harckocsira és számos más nehézfegyverre becsülte az ukrán veszteségeket.
Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban felajánlotta, hogy tűzszünetet rendel el, ha Kijev cserébe lemond a NATO-csatlakozási törekvéseiről és kivonja csapatait a Moszkva által követelt területekről. A héten azonban a Kurszki területen orosz civilek ellen elkövetett ukrán támadásokra hivatkozva kizárta a béketárgyalások lehetőségét.
