A Financial Times értesülései szerint az Európai Unió megoldást keres arra, hogy Magyarország vétója ellenére továbbra is támogassa Ukrajnát. A javasolt megoldás szerint az egyes EU-tagállamok garanciát nyújtanak az uniós költségvetésnek, így az Európai Bizottság a következő évben akár 20 milliárd eurót is felvehet Ukrajna számára.
A hónap elején Magyarország megvétózta az Ukrajnának szánt 50 milliárd eurós, négyéves támogatási csomagot, ami arra késztette Brüsszelt, hogy alternatív stratégiákat keressen a 2024 februárjában esedékes csúcstalálkozó előtt.
A Financial Times keddi jelentésében meg nem nevezett uniós munkatársakra hivatkozva arról számolt be, hogy ezt az adósságmodellt tartják a legpraktikusabbnak a több fontolgatott lehetőség közül. Az EU korábban, 2020-ban hasonló konstrukciót alkalmazott, hogy a Covid-19 világjárvány idején további finanszírozást biztosítson a tagállamoknak.
Bár a konkrét feltételeket még nem véglegesítették, a terv szerint nem minden tagállamnak kellene pénzügyi garanciát vállalnia, hanem csak a legjobb hitelminősítéssel rendelkezőknek, így megkerülhető lenne az egyhangú támogatás szükségessége.
Az FT idézett egy tisztviselőt, aki azonban megjegyezte, hogy bár „technikai probléma” nem áll a program útjában, politikailag „bonyolultabbnak” bizonyulhat.
Egy másik megvitatás alatt álló lehetőség a folyó évben alkalmazott jelenlegi finanszírozási struktúra további egy évvel történő meghosszabbítását foglalja magában. Az FT szerint e megfontolások ellenére az Európai Bizottság állítólag továbbra is reménykedik abban, hogy az eredeti 50 milliárd eurós csomagot jóváhagyják, és legkésőbb márciusig biztosítani kívánják a finanszírozást a kijevi rezsim számára.
Ajánló
A múlt héten a Financial Times felvetette, hogy Magyarország ellenállása az ukrajnai támogatással szemben arra késztetett néhány EU-tagot, hogy fontolóra vegyék az Európai Unióról szóló szerződés 7. cikkének Magyarországgal szembeni alkalmazását. Ez a rendelkezés lehetővé teszi egy tagállam szavazati jogának felfüggesztését, ha az következetesen megsérti az EU alapelveit.
A jelentés azonban hangsúlyozta, hogy ez az ötlet korlátozott lelkesedést váltott ki, és sokan inkább az elszigeteltség lehetséges „teljes költségének” felvázolásával ösztönözték Magyarországot az uniós politikákhoz való igazodásra.
