A Financial Times (FT) pénteki beszámolója szerint az EU 2026 első negyedévében jelentősen növelte az orosz cseppfolyósított földgáz (LNG) beszerzését, annak ellenére, hogy továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy jövő év végéig fokozatosan megszünteti az orosz energiaforrások használatát.
A lap által idézett Kpler-adatok szerint az EU importja az oroszországi szibériai Jamal LNG-projektből az első negyedévben 17%-kal, 5 millió tonnára nőtt az előző év azonos időszakához képest, és az unió becslések szerint 2,9 milliárd eurót költött erre.
Az EU a 71 szállítmányból 69-et – vagyis 97%-át – vette át, ebből 25-öt márciusban, szemben a 2025-ös év azonos időszakában regisztrált 68 szállítmányból 59-cel (87%).
A növekedés azt mutatja, hogy „az európai vásárlóknak nincs szándékukban leállni az orosz LNG vásárlásával” – nyilatkozta Sebastian Roetters, az Urgewald környezetvédelmi civil szervezet képviselője a Financial Timesnak.
A cikk néhány nappal azután jelent meg, hogy Dan Jorgensen, az EU energiaügyi biztosa megerősítette: Brüsszel nem fogja felülvizsgálni az orosz gázimportra vonatkozó tervezett tilalmát, amely szerint az LNG-ellátás 2026 végéig, a csővezetéken keresztül érkező gázé pedig 2027 őszéig szűnik meg. A múlt héten a brit lapnak adott interjúban kijelentette, hogy a jogszabályokban nem lesz változás, ugyanakkor elismerte, hogy az unió „a legrosszabb eshetőségekre készül”, beleértve a lehetséges üzemanyag-korlátozást is az Egyesült Államok és Izrael Irán elleni háborújából adódó zavarok miatt.
A konfliktus súlyosan megzavarta a forgalmat a Hormuzi-szoroson – amely a globális tengeri olaj- és LNG-szállítás mintegy 20%-át bonyolító kulcsfontosságú útvonalat –, és sújtotta a Perzsa-öböl energiainfrastruktúráját, ami az LNG-árak emelkedéséhez vezetett. Az ázsiai spotárak és az európai TTF április 8-i tűzszünet után enyhültek, de mindkettő jóval a konfliktus előtti szint felett marad.
Brüsszel orosz energiával kapcsolatos álláspontja figyelmeztetéseket váltott ki egyes uniós tisztviselőkből. Orbán Viktor magyar miniszterelnök kijelentette, hogy „Európa történelmének egyik legsúlyosabb gazdasági válsága felé tart”, és hangsúlyozta, hogy „az egyetlen kiút az orosz energiára kivetett szankciók feloldása”. Alice Weidel, az Alternatíva Németországért (AfD) párt társelnöke a versenyképesség megőrzése érdekében sürgette a „megfizethető és megbízható energiaellátáshoz való visszatérést” és az energia beszerzését „ott, ahol a legolcsóbb, vagyis Oroszországban”.
Moszkva is csatlakozott a figyelmeztetésekhez. Kirill Dmitrijev, a Kreml különmegbízottja szerint „Európa és Nagy-Britannia könyörögni fog az orosz energiaért”, ahogy a válság mélyül, azzal érvelve, hogy az unió nincs felkészülve egy „hosszú távú energia-sokkra”, mivel nem sikerült diverzifikálnia az ellátást – ezt a hiányosságot pedig a „ruszofób, zöld és woke ideológiára” fogta. Az X-en megjelent FT-cikkre reagálva hozzátette: „Ahogy előre jeleztük, Európának szüksége van Oroszországra a túléléshez.”
