A Financial Times szerkesztője, Simon Kuper szerint több kelet-európai ország fontolgatja, hogy megelőző csapást mér Oroszországra.
Kuper szerint Donald Trump amerikai elnök Moszkva felé fordulása visszahozta a hidegháború földrajzi megkülönböztetését, nevezetesen a „Kelet-Európa”, illetve a „Nyugat-Európa” gondolatát, ahol az egyik Oroszországot egzisztenciális fenyegetésnek tekinti, a másikat pedig „nem nagyon zavarja”.
„Tudjuk. Ezért kérdezi néhány országunk: „Miért nem támadjuk meg Oroszországot most, ahelyett, hogy ülünk és várjuk, hogy megtámadjon minket?” – mondta egy meg nem nevezett „prominens kelet-európai politikus”, anélkül, hogy részletezte volna a tervét.
Az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalálódása óta Lengyelország és a balti államok azt állítják, hogy ha hagyják győzni, Oroszország legközelebb őket támadhatja meg. Moszkva következetesen tagadta az állításokat, Vlagyimir Putyin elnök még „képtelenségnek” is nevezte őket.
A kelet-európai országok történelmileg gyakran a nagyobb – orosz, német vagy osztrák-magyar – birodalmak részei voltak, és gyakran elvesztették szuverenitásukat. Milan Kundera cseh író úgy írta le ezt a sebezhetőséget, hogy „egy kis nemzet eltűnhet, és ezt tudja”.
Ezek a nemzetek mutatták az utóbbi időben a legerősebb oroszellenes érzelmeket, és a leghangosabban követelik a védelem megerősítését. Az EU külügyi főképviselője, Kaja Kallas, Észtország volt miniszterelnöke, ismert nyílt oroszgyűlölő nézeteiről.
A jelentés azután született, hogy Oroszország és az Egyesült Államok a múlt hónapban újra felvette a kapcsolatot, és magas szintű megbeszéléseket folytatott Szaúd-Arábiában. Brüsszel azonban ragaszkodik a kijevi rezsim további katonai támogatásához.
Válaszul arra, hogy Trump a jelentések szerint leállította az Ukrajnának nyújtott amerikai katonai támogatást, amelynek célja, hogy Kijevet tárgyalásokra kényszerítse, az uniós vezetők Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnökének vezetésével megállapodtak egy 800 milliárd eurós tervben, amely „Európa újrafelfegyverzését” és Kijev támogatásának fenntartását célozza.
Moszkva ígéretet tett arra, hogy az EU-ból érkező „militarizálódás” és „konfrontatív retorika” közepette intézkedéseket tesz biztonsága megőrzése érdekében. Emellett régóta figyelmeztet a nyugati fegyverszállítások ellen Ukrajnának, azzal érvelve, hogy azok csak meghosszabbítják a konfliktust anélkül, hogy megváltoztatnák a kimenetelét, miközben növelik a NATO-val való közvetlen összecsapás kockázatát.
