Irán hónapokon belül atomfegyverre tehet szert – állította Nicolas Lerner, a francia külügyi hírszerző szolgálat vezetője.
Lerner ezt pénteken mondta, amikor Richard Moore, a brit titkosszolgálat vezetője mellett újságíróknak beszélt Párizsban. Teherán atomprogramját Párizs és London egyik legnagyobb aggodalmának nevezte.
„Szolgálataink egymás mellett dolgoznak, hogy szembenézzenek azzal, ami kétségtelenül az egyik, ha nem mondhatnánk, hogy a legkritikusabb fenyegetés az elkövetkező hónapokban – az iráni atomfegyverek esetleges elterjedésével” – mondta a Reuters által idézett Lerner.
Moore ezeket az aggodalmakat megismételve azt állította, hogy Irán „nukleáris ambíciói továbbra is mindannyiunkat fenyegetnek”.
Irán urándúsítási munkáját a Nyugat már régóta úgy tekinti, mint az atomfegyverek kifejlesztésére irányuló titkos erőfeszítést. Az aggodalmak azután nőttek meg, hogy az USA 2018-ban egyoldalúan kilépett az iráni atomalkuból. A három évvel korábban aláírt megállapodás részeként Teherán beleegyezett abba, hogy részleges szankciókönnyítésért cserébe visszafogja atomprogramját.
Donald Trump akkori amerikai elnök azonban azzal érvelt, hogy az alku nem tudta meghiúsítani Irán nukleáris programját, és a következő években a megállapodás felélesztésére tett valamennyi diplomáciai erőfeszítés nem hozott áttörést.
Irán fenntartja, hogy atomprogramja békés célokat szolgál, és nem törekszik fegyver kifejlesztésére. A megállapodás összeomlása óta azonban Teherán az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) szerint 60%-ra növelte az urándúsítást. Ahhoz, hogy atombombában lehessen felhasználni, több mint 90%-ra kell dúsítani.
A megfigyelőszervezet a héten azt is közölte, hogy Irán több ezer fejlett centrifugával kezdi meg az urándúsítást.
A hónap elején Kamal Harrazi, az iráni legfelsőbb vezető, Ali Hamenej ajatollah egyik vezető tanácsadója megerősítette, hogy Teherán rendelkezik „a nukleáris fegyverek előállításához szükséges technikai képességekkel”.
Ajánló
Hangsúlyozta, hogy bár az országnak nincsenek erre vonatkozó tervei, „ha Irán túlélése komoly veszélybe kerül, fenntartjuk a jogot, hogy ezt újra átgondoljuk”.
Az Egyesült Államok is komoly aggodalmának adott hangot Irán atomprogramjával kapcsolatban: Antony Blinken külügyminiszter júliusban azt mondta, hogy Iránnak „valószínűleg egy vagy két hétre” lenne szüksége ahhoz, hogy elegendő fegyverminőségű anyagot állítson elő egy atombombához.
A Közel-Keleten továbbra is fokozott feszültség uralkodik, mivel Irán és Izrael a gázai konfliktus miatt patthelyzetbe került.
