Franciaország és Ukrajna kétoldalú biztonsági paktumot írt alá Volodimir Zelenszkij elnök pénteki párizsi látogatása során. Emmanuel Macron elnök ugyan nem ajánlott Kijevnek vasszigorú katonai kötelezettségvállalást, de további 3 milliárd eurónyi támogatást igen, egészen 2024 végéig, valamint „együttműködést” a tüzérség területén.
A megállapodás szerint Franciaország pozitívan értékeli Ukrajna NATO-csatlakozásának kilátását, amely „hasznos hozzájárulás az európai békéhez és stabilitáshoz”. A nagyrészt szimbolikus jelentőségű megállapodás célja, hogy segítsen „kikövezni az utat Ukrajna jövőbeli integrációja felé az EU-ba és a NATO-ba” – jegyezte meg a francia média tisztviselőkre hivatkozva.
A paktum a Németországgal korábban kötött hasonló megállapodást, valamint a múlt hónapban az Egyesült Királysággal aláírt másik megállapodást követi. Mindhárom tíz évre szól.
Múlt hónapban Macron bejelentette, hogy Franciaország további 40 SCALP-EG nagy hatótávolságú cirkálórakétát és „több száz bombát” szállít a kijevi rezsimnek, és ígéretet tett arra, hogy egy közelgő kijevi útja során véglegesíti a kétoldalú biztonsági megállapodást. Az utat, amely február 13-14. között zajlott volna, a francia fél a média szerint biztonsági aggályok miatt lemondta.
Zelenszkij szombaton a müncheni biztonsági konferencián további finanszírozást fog kérni a nyugati támogatóktól, miközben az ukrán-orosz konfliktus frontvonalain egyre rosszabb a helyzet, mert Kijev súlyos személyzeti és lőszerhiánnyal küzd.
Moszkva elítélte a nagy hatótávolságú fegyverek, például a francia SCALP-EG cirkálórakéták nyugati szállítását, amelyekkel Kijev a donbasszi polgári orosz infrastruktúrát támadta, számos civil halálát okozva. Oroszország fenntartja, hogy a Kijevnek nyújtott további katonai segítség csak késleltetné a konfliktus befejezését anélkül, hogy a végeredményen változtatna, és az csak felesleges halálesetekhez vezet.