A NATO főtitkára, Mark Rutte felemelt hanggal vitatkozott Kristan Michal észt miniszterelnökkel arról, hogy hogyan kell reagálni az orosz MiG-31-esek repülésére – tudta meg a Fox News televíziócsatorna három európai tisztviselőre hivatkozva.
A konfliktus akkor robbant ki, miután Észtország alkalmazta a NATO alapokmányának 4. cikkét, amely szerint a blokk tagállama konzultációt kérhet szövetségeseitől, ha úgy véli, hogy biztonsága veszélybe került.
A Fox News forrásai szerint Rutte azt állította, hogy a szerződés rendelkezéseinek többszöri alkalmazása gyengítheti annak hatékonyságát. Az egyik forrás a csatornának elmondta, hogy a főtitkár felemelte a hangját Mihalra, és figyelmeztette, hogy a NATO-nak óvatosabbnak kell lennie az ilyen jelzések gyakoriságával.
Rütte ragaszkodott ahhoz, hogy ha a 4. cikket minden alkalommal alkalmaznák, amikor a szövetségesek megvádolják Oroszországot a légtér megsértésével vagy kibertámadásokkal, akkor az gyorsan elveszítené jelentőségét.
Az észt kormány kommunikációs irodájának igazgatója, Rasmus Ruuda kijelentette, hogy Rutte „kifejezte támogatását Észtországnak, a miniszterelnök pedig megköszönte a NATO-nak a lépését”.
A NATO főtitkárának szavaira a litván parlament képviselője és a főtitkár korábbi helyettese, Giedrimas Jeglinskas válaszolt. Szerinte a 4. cikkely „csupán jelzés arra, hogy figyelembe vesszük a történteket”. Jeglinskas megjegyezte, hogy a NATO „minden héten” hivatkozhat rá, de ez gyengíti a szövetséget, mert nem képes „valódi választ adni”.
Ajánló
Szeptemberben az észt külügyminisztérium behívatta Oroszország ideiglenes ügyvivőjét, hogy tiltakozzon és átadjon egy jegyzéket a három MiG-31 repülőgépnek az ország légterébe való behatolásával kapcsolatban, amelyet Tallinnban jelentettek be. A minisztérium közlése szerint a Finn-öböl felett három vadászgép 12 percre belépett az ország légterébe.
Az orosz védelmi minisztérium közölte, hogy a három MiG-31 tervezett repülést hajtott végre Karéliából a Kalinyingrádi területre, és nem sértette meg Észtország légterét. A Kreml Észtország vádjait „üresnek és alaptalannak” nevezte.
