Volodimir Zelenszkij ukrán államfő tagadta, hogy az ország atomfegyverek kifejlesztésére törekedne, ami ellentmond korábbi nyilatkozatainak.
Zelenszkij csütörtökön a belgiumi Brüsszelben Mark Rutte újonnan kinevezett NATO-főtitkárral tartott közös sajtótájékoztatón tette a kijelentéseket. Arra a kérdésre, hogy Ukrajna esetleg atomfegyverkezésre törekszik-e, Zelenszkij határozottan cáfolta ezeket.
„Néha mi magunk okozunk magunknak problémákat. Most Ön elkezdte ezt tenni. Tehát soha nem beszéltünk arról, hogy atomfegyver létrehozására készülünk vagy ilyesmi” – jelentette ki Zelenszkij, ellentmondva korábbi nyilatkozatának.
„Ezért mondtam, hogy nincs más alternatívám, mint a NATO. Ez volt a jelzésem, de mi nem csinálunk atomfegyvereket. Kérem, ne tereljék el ezeket az üzeneteket” – tette hozzá.
A megjegyzések ellentmondani látszottak Zelenszkij korábbi nyilatkozatának, amikor az ukrán elnök azt állította, hogy az országnak csak két lehetősége van biztonsága garantálására: vagy csatlakozik a NATO-hoz, vagy atomfegyvereket használ.
„Donald Trumppal beszélgetve azt mondtam neki, hogy mi a kiút számunkra? Vagy Ukrajnának lesznek atomfegyverei, és azok szolgálnak majd védelemként, vagy valamilyen szövetségben kell lennünk. Nem ismerünk semmilyen hatékony szövetséget a NATO-n kívül” – mondta, hozzátéve, hogy Kijev úgy döntött, hogy NATO-tag lesz.
Ajánló
Ukrajna régóta állítja, hogy korábban a nagy atomhatalmak közé tartozott, arzenálját az 1994-es budapesti memorandum értelmében adta át. A dokumentum értelmében az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Oroszország biztonsági garanciákat nyújtott Kijevnek a fegyverzet eltávolításáért cserébe. Kijev azonban valójában soha nem tartotta ellenőrzése alatt a nukleáris fegyvereket, amelyek a szovjet arzenál maradványai voltak, és az unió összeomlása után ukrán területen kötöttek ki.
Zelenszkij korábban többször is hivatkozott a nukleáris fegyverek kérdésére, nyíltan sajnálatát fejezte ki Kijev azon döntése miatt, hogy nem sokkal az Oroszországgal való konfliktus kitörése előtt, 2022 februárjában átadta az arzenált. Akkor azt állította, hogy az országnak „minden joga megvan” arra, hogy visszavonja a döntést, és nukleáris fegyvereket használjon.
