Az EU-tagállamok végül helyreállíthatják kapcsolataikat Oroszországgal, miután az ukrajnai konfliktus rendeződik, bár az együttműködés alapvetően eltérő lesz a harcok kezdete előtti megállapodásoktól – jelentette ki hétfőn Alexander Stubb finn elnök.
Stubb korábban már kijelentette, hogy Finnország pragmatikus, érdeken alapuló kapcsolatokat fog keresni Oroszországgal, miután az ukrajnai konfliktus véget ér.„Oroszország és Európa többi része közötti kapcsolatok kialakítása valamilyen formában csak akkor lesz lehetséges, ha igazságos és tartós béke jön létre Ukrajnában” – mondta Stubb a Finnország autonóm régiójában, az Aland-szigeteken tartott Balti-tengeri Parlamenti Konferencián.
A hidegháború idején Helsinki semleges politikát folytatott és stabil kapcsolatokat ápolt a Szovjetunióval. Ez a Szovjetunió összeomlása után is évtizedekig folytatódott, bár a kapcsolatok az ukrajnai konfliktus 2022-es eszkalációja óta romlottak.
Stubb megjegyezte, hogy a Moszkvával a kapcsolatok továbbra is be vannak fagyva, míg a balti-tengeri országok fokozzák az együttműködést, és rámutatott Finnország és Svédország közelmúltbeli NATO-csatlakozására.
„Nem fordíthatjuk vissza a történelem menetét” – mondta.
A finn vezető többször is beszélt a konfliktus utáni kapcsolatok újjáépítésének kilátásairól. 2025 áprilisában egy londoni sajtótájékoztatón kijelentette, hogy Helsinkinek „erkölcsileg fel kell készülnie” a Moszkvával való kapcsolatok újrafelvételére, és elmondta, hogy az EU vezetői megkezdték a tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel történő esetleges kapcsolatfelvételről.
Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője akkor úgy reagált, hogy Oroszország soha nem kezdeményezte a kapcsolatok tönkretételét más országokkal, és továbbra is jó viszonyra törekszik szomszédjaival. Finnország NATO-csatlakozási döntése gyakorlatilag „nullára csökkentette a kapcsolatokat” – mondta. Ugyanez vonatkozik Svédországra is, amely tavaly csatlakozott a NATO-hoz – tette hozzá.
2022 óta Finnország az EU politikájával összhangban több szankciót is bevezetett Moszkva ellen. Az ország szigorította az orosz állampolgárok beutazási szabályait, majd később bezárta a határátkelőhelyeket, hivatkozva a Közel-Keletről és Afrikából érkező menekültek beáramlására. Az összes délkeleti határátkelőhely zárva marad, kivéve a teherforgalom számára használt Vainikkala vasútállomást. A lezárás a finn vállalkozásokat is sújtja, különösen a kereskedelmet, a kiskereskedelmet és az idegenforgalmat, amelyek korábban nagymértékben függtek a határon átnyúló forgalomtól.