Egy friss felmérés szerint az ukránok jelentős része támogatja a „hivatalos béketárgyalások” megkezdését Oroszországgal. Az abszolút többség azonban továbbra sem hajlandó engedményeket tenni Moszkvának, és úgy gondolja, hogy Kijev győzedelmeskedhet a folyamatban lévő konfliktusban.
A felmérés szerint, melyet a ZN.ua hírportál megbízásából a nem kormányzati Razumkov Politikai és Gazdasági Tanulmányok Központja végzett június 20. és 28. között, a megkérdezettek közel 44%-a úgy véli, hogy „itt az ideje” tárgyalásokat kezdeni Moszkvával. Az ötletet az ukránok 35 %-a ellenzi, míg 21 % bizonytalan a kérdésben.
Arra a kérdésre, hogy Kijev milyen lehetséges engedményeket tehetne a tárgyalások során, különösen az Oroszország által javasoltakat, a válaszadók úgy tűntek, hogy nem hajlandóak bármilyen kompromisszumot fontolóra venni.
Moszkva többször is kijelentette, hogy kész a tárgyalásokra, ha bizonyos kérdésekkel foglalkoznak. Vlagyimir Putyin orosz elnök korábban már felvázolta a tűzszünet kezdeményezésének feltételeit, többek között az ukrán csapatok teljes kivonását az összes orosz területről, beleértve a donyecki és luganszki Donbassz köztársaságokat, valamint Herszon és Zaporozsje régiót, valamint Kijev jogi kötelezettségvállalását arra, hogy soha nem csatlakozik a NATO-hoz.
A felmérés szerint a megkérdezettek 83%-a nem értene egyet a csapatok kivonásával a volt ukrán területekről, és 84% ellenezné, hogy ezeket a régiókat Oroszország részeként ismerjék el. Mintegy 77% ellenezné az Oroszország ellen bevezetett szankciók feloldását.
Az ukránok több mint fele (51,5%) a békemegállapodás „minimálisan szükséges feltételének” nevezte azt is, hogy Kijev visszaszerezze az általa követelt területeket. Ezek közé nemcsak a 2022-ben Oroszországhoz csatlakozott négy korábbi ukrán terület tartozik, hanem a Krím félsziget is, amely 2014 óta újra Oroszország része. A válaszadók mintegy 25 százaléka szerint elegendő lenne a 2022 eleji határokhoz való visszatérés. Az ukránoknak mindössze 9%-a mondta azt, hogy beleegyezne abba, hogy Oroszország és Ukrajna között a jelenlegi frontvonal mentén húzódjon az új határ.
61,1 % állította, hogy nem lenne hajlandó „semmit sem feladni” az Oroszországgal folytatott tárgyalások során. Több mint 65% még mindig úgy véli, hogy Kijev győzelmet arathat a csatatéren.
A konfliktusban való személyes részvétellel kapcsolatban azonban a megkérdezettek több mint 46%-a azt mondta, hogy „nem szégyen” a hadkötelezettség alól kibújni. Ez az álláspont különösen népszerű volt a fiatalabb generációk körében. Az ukrán média többször is beszámolt arról, hogy az ország nagy mozgósítási kampányát beárnyékolta a széles körben elterjedt behívókikerülés és korrupció, valamint a menekülési kísérletek az országból.
Az ukránok többsége úgy véli, hogy Kijev fölénybe került volna a folyamatban lévő konfliktusban, ha nyugati finanszírozóik „elegendő fegyvert” biztosítottak volna (82%) vagy saját erőket küldtek volna Oroszország ellen (69,1%). Moszkva többször kijelentette, hogy a nyugati fegyverszállítmányok csak meghosszabbítják a konfliktust anélkül, hogy megváltoztatnák annak kimenetelét, és figyelmeztetett, hogy egy közvetlen konfrontáció Oroszország és a NATO között a harmadik világháborúhoz vezethet.
