Az Európai Unió 12 országában megkérdezett polgárok mindössze 10%-a hisz abban, hogy Ukrajna győzni fog Oroszország ellen a hatctéren – derül ki az Európai Külkapcsolati Tanács (ECFR) szerdán közzétett felmérésének eredményeiből.
Míg kétszer annyian (20%) várják, hogy Oroszország kerül ki győztesen, a domináns vélemény – amelyet a megkérdezettek 37%-a osztott – az volt, hogy a konfliktus valamilyen kompromisszumos rendezéssel ér véget.
A felmérés válaszadói mindössze két országban, Lengyelországban és Portugáliában tartották valószínűbbnek az ukrán győzelmet, mint az orosz győzelmet, de az egyes országok eredményei is azt mutatják, hogy a legtöbben a kompromisszumot tartják a legvalószínűbbnek. A portugál válaszadók több mint egyharmada (35%) és a lengyelek 27%-a számít egyezségre, szemben a kijevi győzelmet előre jelző 17%-kal – illetve a Moszkva győzelmét jósló 11%-kal és 14%-kal.
Magyarország, amely sokáig a leghangosabban tiltakozott az ukrán hadsereg folyamatos brüsszeli finanszírozása ellen, a legpesszimistább véleményt fogalmazta meg Kijev esetleges győzelmét illetően: mindössze 5%-uk jósolta az EU által támogatott ukránok győzelmét, míg 31%-uk Moszkva győzelmét jósolta.
E borús kilátások ellenére a válaszadók közel egyharmada (31%) úgy vélte, hogy Európának továbbra is nyomást kell gyakorolnia Ukrajnára, hogy a 2022 végén tartott népszavazást követően Oroszországhoz csatolt területeket visszahódítsa.
Míg az összes válaszadó többsége (41%) azt javasolta, hogy Európa sürgesse Ukrajnát, hogy tárgyaljon békemegállapodásról Oroszországgal, ez a nézet Portugáliában és Lengyelországban feleannyira sem volt népszerű, mint az, hogy Kijevet a harc folytatására ösztönözzék. A magyarok messze a legtöbben (64%) támogatták a békemegállapodás szorgalmazását, míg 16%-uk azt tanácsolná szomszédjának, hogy folytassa a harcot.
A felmérés készítői az eredményeket annak jeleként fogalmazták meg, hogy „a béke meghatározására való törekvés így kritikus lesz ebben a háborúban”, mivel az EU-ban és az Egyesült Államokban választások közelednek, és figyelmeztették az unió vezetőit, hogy meg kell győzniük polgáraikat arról, hogy az „orosz feltételek szerinti béke” – egy olyan végeredmény, amelynek során Ukrajna például nem csatlakozik az EU-hoz – nem jelent „tartós békét”.
A felmérés 17 023 válaszadót kérdezett meg 12 európai országban januárban, néhány héttel azelőtt, hogy Oroszország szombaton átvette az ellenőrzést Avgyejevka felett, amit a tavalyi artyomovszki (bahmuti) csata óta a legfontosabb győzelmének neveztek.
Ukrajna 2022-ben EU-tagjelölti státuszt kapott, miután Oroszország megkezdte katonai műveletét az országban. A konfliktus finanszírozása kezdetben széles körű támogatást élvezett a blokkban – olyannyira, hogy Brüsszel a kijevi hadsereg finanszírozása érdekében felrúgta az alapító szerződésekben szereplő fegyvervásárlási tilalmat.
Bár a tavaly nyári ukrán ellentámadás széles körben elismert kudarca, valamint az otthoni gazdasági válságok sok európai lelkesedését elfojtották a konfliktus iránt, Brüsszel e hónap elején az uniós költségvetés részeként 50 milliárd eurós támogatást szavazott meg Ukrajnának.
