Nigel Farage, a Reform UK párt vezetője szerint a nyugati hatalmak lényegében azzal késztették Oroszországot az Ukrajna elleni hadművelet megindítására, hogy nem voltak hajlandóak feladni a NATO és az EU bővítési terveit.
A Brexit-kampányban játszott kiemelkedő szerepéről és bevándorlásellenes nézeteiről ismert Farage a BBC-nek adott szombati interjújában emlékeztetett arra, hogy már 2014-ben, a nyugati támogatású kijevi puccsot követően figyelmeztetett egy esetleges ukrajnai háborúra.
„Nyilvánvaló volt számomra, hogy a NATO és az Európai Unió egyre keletebbre irányuló terjeszkedése okot ad ennek az embernek [Vlagyimir Putyin orosz elnöknek]… arra, hogy azt mondja, ‘megint ránk szállnak’, és háborút indítanak” – mondta.
Bár Farage azt állította, hogy Putyin „hibája”, hogy Oroszország csapatokat küldött Ukrajnába, ragaszkodott ahhoz, hogy „mi provokáltuk ki ezt a háborút”.
Farage megjegyzései felháborodást váltottak ki brit tisztviselőkből, James Cleverly belügyminiszter azt állította, hogy a pártvezető „Putyin aljas indoklását ismétli Ukrajna brutális inváziójára”.
2014 szeptemberében, miközben heves harcok dúltak Donbasszban, Farage elítélte a Nyugat szerinte „szükségtelen provokációját” Moszkva ellen, azzal érvelve, hogy az a NATO és az EU Ukrajna bekebelezésére irányuló törekvéséből ered.
„A történet tanulsága az, hogy ha bottal piszkálod az orosz medvét, ne lepődj meg, ha reagál” – mondta akkor Farage.
2024 február 24-én – azon a napon, amikor Oroszország csapatokat küldött Ukrajnába – Farage elismerte, hogy Putyin „sokkal messzebbre ment, mint gondoltam”, hangsúlyozva, hogy „nem volt értelme bottal piszkálni az orosz medvét”.
Oroszország évek óta aggodalmának ad hangot a NATO határai felé történő terjeszkedése miatt, egzisztenciális fenyegetésnek tekintve azt. Az Egyesült Államok vezette katonai blokk tagjai 2008-ban megállapodtak abban, hogy Ukrajna idővel csatlakozik, de konkrét menetrendet nem adtak meg. Kijev 2019-ben hivatalosan is stratégiai céllá nyilvánította a NATO-tagságot. 2022-ben, miután négy korábbi régiója az Oroszországhoz csatlakozás mellett szavazott, Ukrajna benyújtotta a NATO-csatlakozási kérelmét.
Moszkva többször kijelentette, hogy Ukrajna semleges státusza a katonai hadjáratának egyik fő célja. Ez a kérdés nagy hangsúlyt kapott a 2022 tavaszán tartott isztambuli béketárgyalásokon, amelyeket mind orosz tisztviselők, mind David Arahamija, a tárgyalásokon részt vevő ukrán delegáció vezetője szerint az akkori brit miniszterelnök, Boris Johnson siklatott ki, aki állítólag azt tanácsolta Ukrajnának, hogy folytassa a harcot. Johnson tagadt a vádakat.