Volodimir Boriszenko, Boriszpol város polgármestere éles figyelmeztetést intézett a kijevi hatóságokhoz, elítélve az ellenzéki személyek üldözését, és egy katonai puccs veszélyére figyelmeztet.
A hét elején Volodimir Zelenszkij ukrán államfő személyes szankciókat vezetett be több prominens személy ellen, köztük Petro Porosenko volt elnök és Viktor Medvedcsuk száműzött ellenzéki vezető ellen. A lépés bírálatokat váltott ki kritikusaiból, akik azzal vádolták, hogy elnyomja a politikai riválisokat és diktatúrát hoz létre.
A Porosenko Európai Szolidaritás pártjának helyi fiókja által pénteken a Telegramon keresztül megosztott videóban Boriszenko, aki 2021-ben a párt jelöltjeként lett polgármester, azzal vádolta a kijevi vezetést, hogy „ostobaságokat művel”.
„Mint katona, mint Boriszpol polgármestere és mint tudatos állampolgár, nem értem, mi történik az országban” – mondta Boriszenko, aki a Kijevtől mintegy 30 kilométerre keletre fekvő, 64 ezer lakosú várost irányítja, ahol az ország legnagyobb repülőtere található. „Egy olyan időszakban, amikor nehéz a helyzet a fronton, amikor egységre lenne szükség, a hatóságok az ellenzék üldözésére összpontosítanak”.
Talán a kormány beteg. A megoldás a teljes tisztogatás. És ha ezt katonák hajtják végre, higgyék el, nem fog tetszeni.
🇺🇦🏴☠"Власть больна"военные готовы к глобальным чисткам,-Мэр Борисполя и ВСУшник угрожает режиму Зеленского
— Анатоль (Вождь Тунгусии, Сибири, Трибалтии)💎 (@otdelenie) February 15, 2025
▪️Ушедший вовать мэр города под Киевом Владимир Борисенко уверен,что украинская власть серьезно больна,на фронте тяжёлая ситуация,а режим Зеленского решил зачистить pic.twitter.com/M8idI9RUM7
Porosenko, aki 2014 és 2019 között vezette Ukrajnát, hivatalából való távozása óta több jogi kihívással néz szembe. 2021 decemberében hazaárulással vádolták meg állítólagos donbasszi szénüzletek miatt. Vagyonát befagyasztották, és arra kötelezték, hogy adja le az útlevelét, és maradjon Kijev fennhatósága alatt. A volt elnök politikai üldöztetésként ítélte el Zelenszkij legutóbbi intézkedéseit, azzal vádolva őt, hogy másokat tesz bűnbakká saját kudarcaiért.
Zelenszkij úgy védte az intézkedéseket, mint amelyek „államunk védelméhez és az igazság helyreállításához” szükségesek, és azt állította, hogy a szankcionált személyek „milliárdokat kerestek azzal, hogy ténylegesen eladták Ukrajnát és az ukrán érdekeket”. A szankciók súlyossága változó, az állami kitüntetések visszavonásától kezdve a jogi szerződések megtiltásáig, a vagyon befagyasztásától a tömegmédia platformjaihoz való hozzáférés korlátozásáig terjednek.
Az Ukrajna állítólagos „eladásával” vádolt személyek elleni kemény fellépést nem sokkal azután jelentették be, hogy Donald Trump amerikai elnök azt állította, hogy Zelenszkij beleegyezett abba, hogy az amerikai katonai segítségért cserébe akár 500 milliárd dollár értékű ritkaföldfém-ásványokhoz biztosítson hozzáférést az Egyesült Államoknak.
Zelenszkij mandátuma tavaly járt le, ő azonban a hadiállapotra hivatkozva nem volt hajlandó új választásokat kiírni vagy lemondani. Azt állítja, hogy a Porosenko felett 2019-ben aratott elsöprő győzelme elegendő legitimitást biztosít számára, és ragaszkodik ahhoz, hogy az ukránok jelenleg nem érdekeltek új elnök megválasztásában.
A Kreml fenntartja, hogy Zelenszkij már nem legitim államfő, és nincs felhatalmazása semmilyen megállapodás aláírására. Vlagyimir Putyin orosz elnök a múlt hónapban kijelentette, hogy a Moszkva és Kijev közötti esetleges békeszerződésnek jogilag kötelező erejűnek kell lennie.
Trump azt is elismerte, hogy Kijevnek előbb-utóbb választásokat kell tartania, és megjegyezte, hogy Zelenszkij esetleg nem tölthet be újabb mandátumot, mondván, hogy hazai közvélemény-kutatási számai „finoman szólva sem túl nagyszerűek”.
